Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A második vagy harmadik század táján, az egyiptomi Alexandriában egy ismeretlen szerző különös könyvet írt, amely századokon át meghatározta az emberiség viszonyát az állatokhoz. A Physiologus – magyarul A természettudós – mintegy negyvenkilenc fejezetben mesélt el történeteket a világ lényeiről. Minden fejezet egy-egy állatot mutatott be: nem csupán leírással és illusztrációval, hanem egy allegorikus történettel is, amelyben a természet és a hit összefonódott.
Az egyik legismertebb ilyen elbeszélés az oroszlánról szólt. A Physiologus szerint az oroszlánkölykök élettelenül születnek, és csak akkor kelnek életre, amikor apjuk – a vadállatok királya – rájuk lehel. A történet keresztény értelmezést kapott: a kölyök, akit az oroszlán feltámaszt, Krisztust jelképezte, aki harmadnapon feltámadt a halálból.
A süni mint tüskés ördög
De nem minden állat a megváltásról szólt. A sünt például erkölcsi példázatként idézték: a kis állat felmászik a szőlőtőre, lerázza a fürtöket, majd tüskéire tűzve hordja haza a kicsinyeinek. A középkori értelmezés szerint ez intés volt a keresztényeknek, mondván, ne gyűjtsd a világi javakat, mert a „tüskés ördög” elrabolja a lelked gyümölcseit. Az állatok így egyszerre voltak tanítók, tükörképek és jelképek – egy erkölcsi világ térképe négy lábon.
A Physiologus népszerűsége gyorsan terjedt. A negyedik–ötödik században latinra, majd más nyelvekre is lefordították, és idővel kiegészült Sevillai Izidor, Milánói Ambrus, Arisztotelész, Hérodotosz és idősebb Plinius írásaiból vett részletekkel. A XII. és XIV. század között Európa-szerte virágzott a műfaj: a bestiáriumok fényűző kéziratokban születtek újra, aranyozott miniatúrákkal és színes képekkel, amelyek egy egész állatvilágot tártak az olvasó elé.
Ezekben a könyvekben az oroszlánok és elefántok mellett feltűntek olyan egzotikus lények is, amelyeket a korabeli európaiak sosem láttak – majmok, struccok, sőt sárkányok és egyszarvúk. A művészek leírásokra és korábbi rajzokra támaszkodtak, így az állatok gyakran inkább a képzelet, mint a természet szülöttei voltak. A valós és a mitikus világ határai összemosódtak.
Szirének, hangyaoroszlánok és unikornis
A Biblia is hozzájárult ehhez a különös állatvilághoz. A Septuaginta fordítói például a héber layish („oroszlán”) szót myrmēkoleon-ként, azaz „hangyaoroszlánként” adták vissza – egy apró fordítási hiba, amely új teremtményt hívott életre. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!