2021. szeptember 28., keddMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Szaniszló Ágost holttestének viszontagságai

Hirdetés

Szaniszló Ágost holttestének viszontagságai

Stanisław Antoni Poniatowski, ez a művelt, vonzó, huszonöt éves lengyel fiatalember 1757-ben Szentpéterváron a brit követ titkáraként szeretője lett az orosz trónörökös feleségének. Pár év múlva az asszony II. Katalin néven cárnő lett, és úgy döntött, egykori szerelmét lengyel királlyá választatja. Poniatowskinak ezután nem csak az élete alakult át egy megdöbbentő fordulatokkal teli romantikus kalandregénnyé – de még holtteste sem találhatott nyugalomra.

II. Szaniszló Ágost

II. Szaniszló Ágost

Fotó: Wikipédia

Amikor az egykori fiatalembert némi orosz nyomás hatására 1764-ben királlyá választották, a II. Szaniszló Ágost nevet vette fel. Mindent megtett hazája megújítása érdekében. Kadétiskolát alapított, fejlesztette a gazdaságot, palotája pedig fontos kulturális központtá vált. A jelentősebb politikai reformokat azonban a befolyásukat féltő orosz és porosz uralkodók megakadályozták. A reformkövetelések felháborították a reakciós főnemeseket, akik számíthattak a lengyel anarchia fenntartásában érdekelt nagyhatalmak támogatására. Reform, reakció és invázió egyre gyorsuló ritmusban és egymást erősítve követte egymást, amíg az országot végleg el nem tüntették Európa térképéről.

Hirdetés

Egy király bukása

A király Lengyelország első felosztása (1772) után elszigetelődött, de támogatta a „Nagy Szejm” által bevezetett 1791-es alkotmányt, a kontinens elsőként elkészített modern alaptörvényét. Az orosz cárnő „a lengyel szabadságjogok védelmére” hivatkozva megindította hadseregét. II. Szaniszló Ágost pénz, hadsereg és külföldi támogatás híján a további alkudozás és a reformok egy részének megőrzése reményében elfogadta II. Katalin követeléseit.

Az ország első felosztása 1772-ben

Az ország első felosztása 1772-ben

Fotó: Wikipédia

Egy királyság nem hadihajó, amit a kapitány felrobbanthat, hogy megmentse becsületét

– írta egyik levelében. Tettét árulásnak tekintették, s a lengyelek egy része azóta is megvetéssel emlegeti a nevét. Lengyelország második felosztása (1793), Tadeusz Kościuszko felkelése (1794) és az ország harmadik felosztása (1795) után megalázó körülmények közepette, orosz őrizet alatt Grodnóban lemondott trónjáról.

A fogoly király

Az oroszok követelésére 1795. november 25-én írta alá lemondólevelét, de nem volt hajlandó elismerni az ország felosztását. Királyi címét megtarthatta, de II. Katalin nem engedte, hogy Európába utazzon. Moszkvába rendelte, csakhogy a parancs végrehajtása előtt a cárnővel végzett az agyvérzés (1796). Helyét fia, Pál cár vette át, aki annyira gyűlölte anyját, hogy legszívesebben minden intézkedését felszámolta volna. Lengyelországot ugyan nem állította helyre, de valamennyi lengyel foglyát szabadon bocsátotta, az elkobzott birtokokat visszaadta, s bőkezű járadékot állapított meg a királynak. Szaniszló így ki tudta fizetni egykori udvara állás nélkül maradt szolgálattevőit, de a cár utasítására kénytelen volt Szentpétervárra költözni (1797). Ünnepélyes fogadtatásban részesült, Pál cár öleléssel fogadta, és márványpalotában szállásolták el. 

Kínos és megalázó helyzetbe kényszerült:

félig köztiszteletben álló vendég volt, félig afféle győzelmi trófea. Ő volt a cár nagylelkűségének élő bizonyítéka, akinek még a moszkvai koronázásán is részt kellett vennie. A zavaros fejű Pál cár minden ünnepségre meghívta, s egyszer arról próbálta meggyőzni, hogy Szaniszló az igazi apja. A király hiába bizonygatta neki, hogy ez lehetetlen.

A király halála

II. Szaniszló Ágost 1798. február 10-én Szentpéterváron a brit követtel és francia emigránsokkal vacsorázott, amikor Élisabeth-Louise Vigée-Lebrunnek, Mária Antónia francia királyné festőnőjének feltűnt, hogy vendéglátójának egyik szeme élettelen. Két nap múlva a király meg is halt, 66 éves korában. Lengyelországban a legkülönbözőbb híresztelések kaptak lábra, egyesek a porosz királyt, mások valamelyik orosz udvari frakciót gyanúsították mérgezéssel. Pál cár boncolást rendelt el, amely agyvérzést állapított meg. Uralkodóhoz illő búcsúztatást rendeltek el a számára, amelyen a cár is részt vett. Oly sokan kívánták felkeresni Szaniszló Ágost bebalzsamozott és nyilvánosan felravatalozott […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/09/04/tortenelem-lengyelorszag-szaniszlo-agost-utolso-lengyel-kiraly/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, …