2024. június 18., keddMa Levente napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
2024.06.18. Levente Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Simon Gergely: Növényvédő szerekkel mérgezzük magunkat nap mint nap

Hirdetés

Simon Gergely: Növényvédő szerekkel mérgezzük magunkat nap mint nap

Se szeri, se száma azoknak a tanulmányoknak, amelyek a környezetünkbe és így a szervezetünkbe is bekerülő, méregnek bizonyuló vegyi anyagoknak az ártalmairól szólnak. A gyártó cégeknek nem érdekük, hogy alaposan vizsgálják őket, noha hatnak hormonjainkra, immunrendszerünkre, termékenységünkre, és óriási mennyiségben kerülnek ellenőrizetlenül tavainkba, folyóinkba, erdőinkbe, megbetegítve a vadon élő állatokat és minket is. 

A műanyaggyártásban használt biszfenol a rágcsálóknál megváltoztatja a hím és nőstény utódok szaporítószerveinek fejlődését. De nem is kell egészen a rágcsálókig menni, egy hosszú távú kínai vizsgálat bebizonyította a hihetetlent: a ftalát-észterek – ezek a mosóporban, kozmetikai termékekben, műanyagokban, tehát körülöttünk mindenhol jelen lévő lágyító- és segédanyagok – elnőiesítik a fiúkat. Egy 571 gyerek bevonásával végzett, 3 évig tartó kínai vizsgálat tanulsága, hogy a ftalát-észterekkel való hosszú távú érintkezés növeli a nőies jegyeket a pubertáskorú fiúknál. 

Lenne tehát mit szabályozni, de a lobbi és a pénz olyan erős ezen a területen, hogy az egészségünkért, környezetünkért küzdők nehéz helyzetben vannak a cégekkel szemben. Az ügyben Simon Gergely vegyész-környezetkémikust, a Greenpeace csapatának tagját faggattuk, aki többek között beszélt:

Hirdetés

  • a szervezetünkbe jutó mérgekről;
  • a szabályozás visszásságairól;
  • az EU hozzáállásáról;
  • a rákkeltő glifozátról;
  • a fiúk elnőiesedéséről;
  • a bióról.
Simon Gergely

Simon Gergely

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Hol tart most mindennapi mérgeink ügye?

Sajnos sok jóról nem tudok beszámolni. Érzékelhető a változás, de lassú és körülményes a lobbi és a merev jogszabályok miatt. Tény, hogy természetes vizeinkben például gyakorlatilag ellenőrizetlenül csordogálnak a mezőgazdaságból mindenféle mérgek, amiket nem is mérnek. Zavaros a határértékek kérdése, a növényvédő szereknél ugyanúgy, ahogy az akkugyáraknál is.

Végeznek egyáltalán vizsgálatokat, teszteket?

Igen, de kevesebb anyagot analizálnak, mint amennyi a tudományos adatok alapján szennyezőként jelen van. Nincs határérték a felszíni vizekben a legtöbb növényvédő szerre. Például ott a glifozát, a leggyakrabban használt növényvédőszer, ami patkányoknál rákot, leukémiát okozott, magára a glifozátra csak most terveznek felszíni vizes határértéket, de a fő bomlási termékére, az AMPA-ra még csak tervben sincs. A mostani jogszabályi környezet nem zárja ki, hogy rengeteg káros anyag kerüljön a vizeinkbe, a természetbe.

Jó példa a szabályozásban rejlő visszásságra, hogy bár az uniós tagállamok ugyan egyöntetűen nem támogatják a glifozát európai engedélyezését, de az Európai Bizottság saját hatáskörében engedélyezte, noha

az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy az elterjedt gyomirtó károsítja a biodiverzitást, az élővilágot, és sok hosszú távú hatása, például hogy miként károsítja az idegrendszerünket, a bélflóránkat, egyáltalán nem tisztázott.

A PAN (Pesticide Action Network) számos kutatást összegzett, ez bizonyítja, hogy a glifozát a mezőgazdaságban is rombol a méhekre, a földigilisztákra tett negatív hatásaival.

Simon Gergely

Simon Gergely

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Fifikás vállalatok

Milyen trükkökkel élnek a cégek a szabályok kijátszására?

Gondoljunk csak a gödi Samsung-akkugyárra: a környékbeli kútvízben potenciálisan magzatkárosító oldószert találtak a vizsgálatok, mit reagált erre a gyár? Ők is végeztek méréseket, de „megnyugtatóan” nagy kimutathatósági határral dolgoztak, aminél már nem látszódott a szennyezés. Vagy egyszerűen érdemben nem vizsgálják a növényvédő szerekhez használt segédanyagokat, például a glikozáthoz használt adalékanyagokat, melyek ugyanúgy kijutnak a környezetbe. Vagy a génkárosító hatások, a genotoxicitás mérésére egy pontatlan, az 1970-es évekből származó tesztet használnak, ami sokszor nem mutatja ki egy-egy anyag káros hatását. Ráadásul a „ne az adófizetők pénzéből végezzék a vizsgálatokat” címszóval a cégek analizálják saját termékeiket. A glikozát rákkeltő hatásait is hiába mutatták ki független tudósok, azokat a gyártó cégek nyilván nem tették be a szer engedélyezését kérő dokumentációba, csak a saját analízist. Sajnos az EU-s értékelés során is döntően erre támaszkodtak. 

Ha ennyi bizonyíték van a glifozát gyomirtó ellen, miért nem cserélik le valami másra?

Mert ez a legnagyobb mennyiségben használt növényvédő szer, és az Európai Bizottság saját hatáskörében engedélyezte. Véleményünk szerint a lobbi miatt.

De nem csak a glifozáttal van probléma…

Nem, hisz ott vannak a hormonrendszert romboló anyagok is, amik a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/05/26/vegyszer-kornyezet-szennyezes-muanyag-hormon-mergezes-simon-gergely-greenpeace/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Globális alvásválság köszöntött ránk

A 2018-ban alakult Magyar Alvás Szövetség nemcsak azokat segíti, akik alvási nehézségekkel küzdve hozzájuk fordulnak, hanem az …