Még most is vannak olyanok, akik a Covid-fertőzés utóhatásaitól szenvednek, úgymint legyengítő fáradtság, fájdalom, pánikrohamok, teljes vagy részleges szaglásvesztés, esetleg parosmia, vagyis szagtévesztés. Ezek a betegek pedig egyre nehezebben azonosulnak embertársaik olyan jókívánságaival, mint a „jobbulást” vagy éppen a „gyors felépülést kívánok”.
A Reuters szerint a 41 éves kenyai üzletasszony, Wachuka Gichohi tudja, hogy barátai ezzel jószándékukat szeretnék kifejezni, de úgy gondolja, hogy
Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy számomra ez soha nem fog megtörténni.
A legújabb tudományos tanulmányok új megvilágításba helyezik a Gichohihoz hasonló betegek millióinak kilátásait, ugyanis míg eddig arról beszéltek, hogy maximum 3 év után ezek a tünetek elmúlnak, a mostani tanulmányok már arról beszélnek, hogy minél hosszabb ideig beteg valaki, annál kisebb az esélye a teljes gyógyulásra.
A legjobb esély a gyógyulásra a Covid–19 megbetegedést követő az első hat hónapban van, és jobbak az esélyei azoknak, akiknek a kezdeti betegsége kevésbé súlyos volt, valamint azoknak, akik be vannak oltva
– állapították meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban dolgozó kutatók. Azok, akiknek a tünetei hat hónap és két év között tartanak, kisebb eséllyel gyógyulnak meg teljesen.
„A több mint két éve szenvedő betegek esetében a teljes gyógyulás esélye nagyon csekély” – mondta Manoj Sivan, a Leedsi Egyetem rehabilitációs orvoslással foglalkozó professzora, a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. Sivan szerint ezt „tartósan fennálló hosszú Covidnak” nevezik, és úgy kell érteni, mint a krónikus állapotok közül a myalgikus encephalomyelitist, vagyis a krónikus fáradtság szindrómát vagy a fibromialgiát, amely izmokat, ízületeket és további lágy szöveteket érintő betegség.
Csökken a remény
A hosszú Covid, amelyet úgy határoznak meg, hogy a tünetek a kezdeti fertőzést követően három hónapig vagy annál tovább fennállnak, a tünetek konstellációját foglalja magában a szélsőséges fáradtságtól az agyi ködig, a légszomjig és az ízületi fájdalomig. A betegség az enyhétől egészen a teljesen rokkanttá változató állapotokig terjedhet, és
nincsenek bizonyított diagnosztikai tesztek vagy kezelések, bár a tudósok előrelépést értek el az elméletekben arról, hogy ki a veszélyeztetett és mi okozhatja az állapotot.
Egy brit tanulmány szerint a 12 hét múlva tüneteket észlelők majdnem egyharmada 12 hónap múlva meggyógyult. Más tanulmányok, különösen a kórházi kezelésben részesülő betegek körében, jóval alacsonyabb gyógyulási arányt mutattak ki.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának tanulmányában tavaly márciusban kétmillió ember számolt be hosszú Covid-tünetekről. Körülbelül 700 ezren, azaz 30,6 százalékuk azt mondta, hogy legalább három évvel korábban tapasztalták először a tüneteket.
Világszerte az elfogadott becslések szerint 65 és 200 millió közötti embernek van hosszú Covidja. Ez azt jelentheti, hogy a kezdeti becslések alapján 19,5 millió és 60 millió embernek kell éveken át tartó károsodással szembenéznie
– mondta Sivan.
Az Egyesült Államok és néhány ország, például Németország továbbra is finanszírozza a hosszú Covid kutatását. Több mint két tucat szakértő, betegjogi képviselő és gyógyszeripari vezető azonban a Reutersnek elmondta, hogy a betegségre szánt pénz és figyelem egyre kevesebb más országokban, amelyek hagyományosan nagyszabású tanulmányokat finanszíroznak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban pedig soha nem is volt ilyen.
„A figyelem eltolódott” – mondta Amitava Banerjee, a University College London professzora, aki társvezetője egy nagyszabású kísérletnek, amely az újrahasznosított gyógyszerekkel és rehabilitációs programokkal foglalkozik. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!