Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Föld éghajlati rendszere rendkívül összetett, és sokszor meglepő módon kapcsolja össze egymással a bolygó távoli pontjait. Igen ám, de ami a trópusi Csendes-óceán térségében történik, az – bár közvetetten – hatással lehet Európa, sőt Magyarország időjárására is. Az utóbbi évtizedekben a globális felmelegedés következtében ezek a kapcsolatok még fontosabbá váltak: nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem az időjárási szélsőségek gyakorisága és intenzitása is.
Ebben a rendszerben különösen nagy figyelmet kap az úgynevezett El Nino–Déli Oszcilláció (ENSO), amely a természetes éghajlati ingadozások egyik legismertebb formája. Bár maga a jelenség nem új, a mai, gyorsan melegedő világban a hatásai egyre erőteljesebbek lehetnek. Egy-egy erősebb El Nino esemény képes ideiglenesen „meglökni” a globális átlaghőmérsékletet, és világszerte szélsőséges időjárási helyzeteket idézhet elő.
A kérdés azonban az, hogy mindez mit jelent számunkra, itt, Közép-Európában. Vajon érezhető lesz-e egy újabb, akár szuper erősségű El Nino hatása Magyarországon? És ha igen, milyen formában? Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói most részletesen megvizsgálták, hogy mindez mit jelenthet Magyarország szempontjából, és eredményeik számos meglepő tanulsággal szolgálnak – írja a Másfélfok.
A valaha mért legmelegebb év jöhet a Földön
A jelenlegi előrejelzések szerint nagy valószínűséggel új El Nino esemény alakul ki a nyár folyamán a Csendes-óceán térségében. A modellek egy része azt sem zárja ki, hogy ez az esemény kifejezetten erőssé válik, és akár az úgynevezett szuper El Nino kategóriát is elérheti – ilyenre legutóbb 2016-ban volt példa.
A jelenség lényege, hogy a Csendes-óceán középső és keleti, trópusi területein a tengerfelszín hőmérséklete a megszokottnál magasabbá válik. Ez a felmelegedés azonban nem csupán helyi hatású, ugyanis megváltoztatja a légköri áramlásokat, és így az egész bolygó időjárási rendszerére hatással van. Kihat a globális légköri cirkulációra is, illetve a melegebb óceán nagyobb párolgásán keresztül a légkörben található összes vízpára mennyiségére is.
A fázisváltás időszaka március-április, tehát mostanában dől el, hogy a következő hónapokban milyen irányba halad ez az éghajlati jelenség. Az egyik legpontosabb előrejelzés szerint idén gyors átmenet várható egy gyenge La Nina állapotból El Nino fázisba, mindössze három évvel az előző El Nino után. Ha ez az év végére szuper El Nino erősségűvé válik, akkor nagy valószínűséggel a következő év a valaha mért legmelegebb év lesz a Földön
– írja a tanulmány.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hosszú távú felmelegedést nem az El Nino és a vele ellentétes hatású La Nina események okozzák. A hosszú távú melegedési trend mögött elsősorban az emberi tevékenység áll, az ENSO-jelenségek pedig – vagyis az El Nino és az ellentétes fázis, a La Nina – inkább rövid távon módosítják ezt a trendet. Egy erősebb El Nino például átmenetileg akár 0,2 Celsius-fokkal is növelheti a globális átlaghőmérsékletet, míg La Nina idején csökkentheti a teljes Földre számolt évi átlaghőmérsékletet.
Az elmúlt évek mérései 2015-től azt mutatják, hogy a felmelegedés üteme felgyorsult, és míg korábban évtizedenként nagyjából 0,18 Celsius-fokos növekedést figyeltek meg, addig az utóbbi időszakban ez az érték már meghaladja a 0,41 Celsius-fokot. Ebben a helyzetben egy erős El Nino különösen szerteágazó hatással járhat.
Magyarországon is megérezzük?
Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy egy ilyen jelentős globális jelenség közvetlenül befolyásolja hazánk időjárását, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Európa és Magyarország földrajzilag távol esik a trópusi Csendes-óceántól, így az El Nino hatása csak közvetett módon, úgynevezett távkapcsolatokon keresztül érvényesülhet.
A kutatások azt mutatják, hogy ez a kapcsolat összességében gyenge. A különböző ENSO-indikátorok és a magyarországi hőmérsékleti, illetve csapadékadatok összevetése alapján csak mérsékelt vagy elhanyagolható összefüggések mutathatók ki. A legerősebb kapcsolat a téli csapadék esetében jelentkezik, különösen akkor, amikor La Nina állapotból El Nino fázisba vált a rendszer. Ilyenkor valamivel
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!