2025. december 17., szerdaMa Lázár napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 330,00 Ft | CHF: 413,00 Ft
2025.12.17. Lázár Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 330,00 Ft | CHF: 413,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Rasszista lett a DNS Nobel-díjas megfejtője, bőrszínből vezette le az IQ-t és a libidót

Rasszista lett a DNS Nobel-díjas megfejtője, bőrszínből vezette le az IQ-t és a libidót

A hetekben halt meg 97 korában James D. Watson amerikai biológus, aki társával, Francis Crickkel elsőként jött rá, hogyan épül fel a DNS (kettős hélix, dupla csavar). Korszakalkotó eredményüket 1953 áprilisában publikálta a Nature folyóirat, és váltak rövidesen a tudománytörténet ikonjaivá, akik fényt gyújtottak. Előttük senki sem értette igazán az öröklődést, a DNS szerkezetének megértése azonban forradalmat indított el az orvostudományban (is), kezdetét vette a 21. századot meghatározó molekuláris biológia és a genetika tudománya – minden következményével együtt

James D. Watson és Francis Crick 1959-ben

James D. Watson és Francis Crick 1959-ben

Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Az élet titkának felfedezése egyben az emberi civilizáció központi eszméjét is új alapokra helyezte. Az emberi genom 2003-ban elkészült 92 százalékos, majd a 2022-es teljes leírása (humángenom-projekt) ahhoz az eddig is sejtett, de most már igazolt felismeréshez vezetett, hogy

  • az emberek (Homo sapiens) genetikailag 99,9 százalékban azonosak. Ez azt jelenti, hogy a genetikai variáció rendkívül kicsi a teljes genomhoz képest.
  • A genetikai variáció nagyobb lehet csoportokon belül, mint csoportok között. Például egy afrikai származású egyén gyakran genetikailag közelebb állhat egy európai vagy ázsiai emberhez, mint egy másik afrikaihoz. Tehát a genetikai különbségek nem csoportosíthatók „nagyrasszokba” (europid, mongoloid, negrid stb.), mint ahogy a rasszizmus feltételezte – „rassz” mint biológiai kategória nem létezik. Nincsenek olyan öröklött biológiai tulajdonságok, amelyek „rasszokat” definiálnának.
  • A „rasszok közti” különbségek túlnyomórészt gyorsan végbement éghajlati-környezeti adaptációk, például a bőrszín az UV-sugárzáshoz való alkalmazkodás, a haj színe és struktúrája a hőszabályozáshoz való alkalmazkodás, bizonyos vércsoportok vagy enzimek gyakorisága a helyi kórokozókhoz való alkalmazkodás következményei. Ezek csak felszíni, nem lényegi (biológiai) különbségek.

A DNS megismeréséből kifejlődő genetika tudománya tehát alapjaiban cáfolta meg a még a közelmúlt történelmét is megmételyező, „felsőbbrendű” és „alsóbbrendű” rasszokat látni vélő tévképzeteket.

Beverte nem csak az utolsó, hanem az összes szeget a rasszizmus koporsójába.

Ennek fényében igencsak mellbevágó James Watson nyíltan vállalt, szexista, kirekesztő, rasszista megnyilvánulásokban tobzódó pályafutása. 

Rosalind eltűnt

Nagyon hamar, már a felfedezést követő kilencedik évben, 1962-ben elnyerte (Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel megosztva) az orvosi-élettani Nobel-díjat. Felfedezéséről szóló könyvében (magyarul Watson: A kettős spirál, 1970) feltűnően kisebbítette-leszólta-elhallgatta Rosalind Franklin kutatónő röntgendiffrakcióval kapcsolatos úttörő munkásságát, akinek – mint nem sokkal később kiderült –

engedély nélkül felhasznált (sokak szerint ellopott) molekuláris felbontású DNS-felvétele, a legendás 51-es röntgenfotográfia hozta el Watsonéknak a „heuréka!-pillanatot”,

amikor felgyulladt benne és kutatótársában, Francis Crickben a fény, hogy a DNS valójában egy kettős spirál (helyesen: csavarvonal, hélix) alakú óriásmolekula. Valószínűleg a 38 évesen, 1958-ban elhunyt Rosalind Franklin szakértelme és fotója nélkül nem lett volna ilyen gyors a DNS-szerkezet megfejtése. Helyette Maurice Wilkins vitte el a pálmát a molekuláris szerkezeteket feltárni képes, röntgendiffrakciós eljárások korai kutatásaiért.

Ma már azonban Watson és Crick mellett a legtöbben Rosalind Franklin kutatónőt tekintik a harmadik megkerülhetetlen tudósnak a DNS kettős spiráljának felfedezésében. 

James Watsonnak elévülhetetlen érdemei vannak a részben általa elindított új tudományág felvirágoztatásában. Egyik kezdeményezője és alapító vezetője volt az ember teljes örökítő információkészletét feltáró humángenom-projektnek, ami azonosította a DNS-ekben kódolt genetikai állományt. 

James D. Watson 2007. június 20-án

James D. Watson 2007. június 20-án

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Latin szeretők, angol betegek

Nem tudni, mi történhetett, de a tekintélyes tudósban 2000-től kezdődően valami félrement, eltört. A Kaliforniai Berkeley Egyetemen Watson váratlanul azzal állt elő, hogy a „vékony emberek boldogtalanabbak, mint a testesebbek, és ezért keményebben is dolgoznak”. Emiatt […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2025/11/22/james-watson-francis-crick-dns-rosalind-franklin-rasszismus-borszin-intelligencia-libido-genek/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Hiperaktív hólyaggal nehéz az éjszakai pihenés, itt vannak a megoldások

A 30 év feletti felnőttek körülbelül egyharmada, a 65 év felettiek fele látogatja éjszaka is a …