Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A boltok polcait ellepik a proteinnel dúsított joghurtok, pudingok, energiaszeletek, táplálékkiegészítők, úgyhogy valóban nem túlzás most fehérjeforradalomról beszélni. Bűntudatunk is lehet, ha nem veszünk idős családtagjainknak, gyerekeinknek, vagy épp saját magunknak valami „proteinest” naponta, vagy nem figyelünk fokozottan a fehérjebevitelre. Arról hogy mi a helyzet fehérjefronton, és miért is robbant be most a proteinőrület, Dudás-Batu Bernadettet, a Semmelweis Egyetem dietetikusát kérdeztük. Az interjúban többek között szó volt:
- a konkrét ideális fehérjemennyiségről;
- miért veszélyes a testépítők extra fehérjebevitele;
- mikor kell növelni a protein mennyiségét;
- mi utal a már káros mennyiségű elfogyasztott fehérjére;
- ajánlottak-e a proteinszeletek.
Kérdés, tényleg szükséges-e pótolni az élelmiszerekkel bevitt fehérjét, mennyi az elég és függ-e valamitől az extra szükséglet? Annál is inkább, mert a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika professzora, dr. Tislér András nefrológus a napokban arra hívta fel a figyelmet egy cikkben, hogy felesleges drasztikusan növelni egyébként is proteindús étrendünket fehérjetartalmú táplálékkiegészítőkkel, mert ez az extrabevitel károsíthatja a vesét. Dr. Tislér szerint a nyugati országok lakossága a szükségesnél több fehérjét visz be, 1-1,2 grammot testsúly kilogrammonként főként állati, részben növényi eredetű alapanyagokból. Ha ehhez még táplálékkiegészítőként is fogyasztunk, a vese túlterhelődik.
A kiválasztás nehézségei
Egy egészséges ember esetében az enyhén emelkedett fehérjefogyasztásnak nincs káros egészségügyi hatása, mert a fehérjék a bélrendszerben aminosavakra bomlanak, amelyek felszívódnak és építőkövekként használjuk őket arra, hogy a szervezet a saját fehérjéjét felépítse.
Krónikus vesebetegség esetén a vese azonban nem tudja ezeket kiválasztani, ezért a vérben megemelkedik a karbamidszint. Így az aminosavak a vesékre fokozott kiválasztási terhet rónak.
Az egyensúly fenntartásához 0,6 gramm/testsúly kilogramm minimum fehérje szükséges, mert ha ennél kevesebbet fogyasztunk, a szervezet elkezdi az izmokat lebontani és felhasználni. Például egy 70 kg testtömegű embernek minimálisan napi 40-45 gramm fehérjét kell megennie. De a nemzetközi ajánlás a napi fehérjebevitelre 0,8 gramm/testsúly kilogramm/nap, vagyis a 70 kilósnak 50-60 gramm.
De vajon a sportolókra ugyanezek a szabályok vonatkoznak? Dudás-Batu Bernadett szerint
aki nem versenysportoló, csak heti 2-3 edzésen vesz részt, annak nem kell emelni a fehérjeadagját, elég az élelmiszerekkel bevitt mennyiség. Aki azonban állóképességi sportot űz, annak a napi igénye 1,4-1,6 gramm, erőnléti sportnál ugyanez 1,6-2 gramm testtömeg kilogrammonként.
Vannak olyan életszakaszok, amikor fokozottabb fehérjebevitelre van szükségünk, a csecsemőkor, a várandósság vagy a 65 év feletti életkor. Csecsemőkorban a fehérjeigény akár 1,4 g/testsúly kg is lehet, de ezt ilyenkor a gyermek az anyatejből vagy az anyatej-helyettesítő élelmiszerekből kapja a megfelelő mennyiségben.
Várandósság alatt a fehérjeszükséglet a második trimeszterben körülbelül napi 10 grammal, a harmadikban átlagosan 20 grammal növekszik.
65 éves kor felett az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!