Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bármennyire meglepő is, de eddig ismertük a Magyar Királyság első központjának, „fővárosának”, Esztergomnak a korabeli nevét. Mindössze a középkori latin oklevelekben használt Strigonia használatáról tudunk. Most egy eddig ismeretlen ezüst pénzérme keltett feltűnést numizmatikus körökben, és a ritka darab elárulja végre, hogyan hívták Esztergomot a 11. században.
Első ránézésre I. András (Endre) viszonylag gyakori (ÉH5-ös) érméihez hasonlít, sem súlyban (0,41 gramm), sem átmérőben (körbenyírva 14,5 milliméter) nem tér el azoktól, ám jobban megnézve kiderült, hogy egy páratlanul ritka darab bukkant fel a magyar numizmatikus aukción, a Numismatics Hungaryn. Spielmann Gábor független kutató (az Árpád kori pénzérmék szakértője, több könyv szerzője, a Mona Lisa és Az utolsó vacsora helyszíneinek megtalálója) pedig alaposabban megvizsgálta az érmét, és mint azt megállapítja: a körirat és a szvasztika használata egyedülállóvá teszi a pénzt az Árpád-kori pénzverésben. Rajta pedig a felirat: ESZRIGIN.
Ez a név eléggé távol van a ma használt ESZTERGOM név hangzásától, Spielmann Gábor az Indexnek elmondta, hogy az egykori királyi és egyházi központ, és egyben pénzverőhely neve áll az érmén,
méghozzá olyan formában, ahogyan azt mindennaposan használták: Eszrigin.
És hogy mi bizonyítja ezt? Tanulmányában Spielmann Gábor idézi Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótárát, amiben az Esztergom szócikk alatt az áll, hogy „Estrigun: Vitatott eredetű. Talán bőrpáncélt készítő bolgár-török kézművesek nyelvi emlékével van dolgunk…Vö. bolgár-török estrogin küpe~estrigin küpe „bőrpáncél’…” A szótár hivatkozásában megjelölt írásában Györffi György hosszabban írt a név eredetéről. Német nyelvből fordítva: „Az Esztergom névvel kapcsolatban egy újabb magyarázat kevés figyelmet kapott a tudományos irodalomban. A francia turkológus, Deny javasolt, egy óbolgár feliraton alapul. Ismert, hogy a 8-10. századi dunai bolgárok számos, többnyire görög nyelvű feliratot hagytak hátra. Ezek egyik csoportját, amely hat darabot tartalmaz, fegyverleltári feliratok alkotják”.
Mintegy száz évvel I. András után, a szentföldi kereszteshadjáratra induló VII. Lajos francia király seregének 1147. évi magyarországi keresztülhaladásakor, Odo de Deogilo lovag Esztergom megnevezésére az Estrigim nevet használta. Ebből úgy tűnik, hogy az eltelt évszázad alatt az eredeti, STR mássalhangzó-torlódást használó verzió is tovább élt, amit később a magyar nyelv egy hozzáadott E betűvel oldott fel. A másik változás I. András feliratához, és az eredeti hangzáshoz képest az, hogy a szóvégi N betű M-re cserélődött, amin nem lehet csodálkozni, hiszen hangzás alapján könnyű a kettőt összekeverni. Mivel köztudott, hogy a magyar nyelv kerüli a mássalhangzó torlódást, ha az STR-ből elhagyjuk a T betűt, akkor az érme feliratával pontosan megegyező alakot kapunk: ESRIGIN. Ezt bizonyára úgy ejtették: Eszrigin. Az érme felirata alapján Esztergom nevének vitatott eredete tehát úgy tűnik, bizonyságot nyert – állítja Spielmann Gábor.
Hogy mikor készülhetett az érme, arról a szvasztika és a kereszt közötti részben elkülönített A és S betűk árulkodnak – amik ráadásul egy ponttal is el vannak választva egymástól –, azok feltételezhetően András és fia, Salamon neveinek kezdőbetűit jelölik. De mi lehetett az oka annak, hogy igen kevés példányszámban különleges érmeváltozatot bocsátott ki András? Erre két olyan alkalom adódhatott, amik Salamonnal is összefüggenek – mondja Spielmann Gábor. Az egyik Salamon születése, a másik a megkoronázása. Mindkét lehetőségre találni példát az Árpád-házi királyok pénzverésében. Ha I. András gyakori érméjén (ÉH5) valóban az 1054 évben feltűnt, fényesen ragyogó szupernóva szerepel, akkor Salamon születésekor, 1053-ban még nem készülhetett el.
Ezért valószínűleg 1057-ben, Salamon első megkoronázásának alkalmára verhették a ritka pénzt.
Elképzelhető, hogy I. András a koronázási szertartáshoz kapcsolva ezeket – talán pár ezer érmét – a nép közé szórta. Évszázadokkal később ez megszokott volt koronázások alkalmával hazánkban, viszont források híján nem tudhatjuk, hogy ekkoriban is volt-e már erre példa. Mindenesetre I. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!