2021. szeptember 28., keddMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Öt módszerünk is lenne, mégis beborít minket a galambguanó

Hirdetés

Öt módszerünk is lenne, mégis beborít minket a galambguanó

A galamb békeszimbólum, csőrében olajággal, ahogy Picasso megrajzolta nekünk. És a szerelem, a lélek, az otthon megtestesítője a népköltészetben. Ami nem véletlen: a párok életre szólóan együtt maradnak, nincs szükségük újra és újra megküzdeni a párzás jogáért. Békések ezért, és bár nem szárnyalnak a leggyorsabban, de ők az egyik legkitartóbbak a madarak között.

A városokban soktucatnyi madárfaj elboldogul,

de messze a galambok érzik magukat a legkomfortosabban közöttünk. 

Hirdetés

Annyira belakták a településeket, hogy csak Budapesten – becslések szerint – egymillió gerlének van állandó lakcíme. A magasban szeretnek fészkelni, a városi (parlagi) galamb ugyanis nem más, mint újra elvadult házigalamb, amelyet pedig a magas sziklákon fészkelő szirti galambból domesztikált az ember már ötezer éve.

Végső soron majdnem mindegy melyik alfajjal van dolgunk, mert nincs sok különbség közöttük.

Magasztos erényeik dacára az emberek rendszeresen hadat üzennek túlszaporodott városi társbérlőik ellen, méghozzá prózai okokból:

  • fertőző betegségeket terjesztenek,
  • maró ürülékkel borítják be a várost.

Ahogy minden más állat , a galamb is számos betegség hordozója lehet. Ránk leginkább a szalmonellafertőződés és a lázzal, hasmenéssel, hányással járó papagájkór veszélyes. A megbetegedéshez érintkeznünk kell egy fertőzött egyeddel, majd nem szabad kezet mosnunk, és lehetőleg jól megfogdosott ételt kell ennünk. Persze a kiszáradt és levegőben szálló, porló ürülék is megteszi. Mindenesetre eléggé ritka, hogy valaki közvetlenül egy galambtól dőlt ágynak. 

Lerakódik a guanó, keményen, vastagon

Ma már külön szakmává nőtte ki magát a galambpiszok-eltávolítás. Cégek tucatjai kínálják szolgáltatásaikat, és nincs hiány megrendelésből.

Ornitológusok szerint 100 galamb évente legalább egy tonna ürüléket hagy maga után a tereken, háztetőkön, padlásokon, márvány katolikus szentek fején. Ez évente 10 ezer tonna guanótakaró Budapesten. A probléma nem csak esztétikai,

a galambürülék és -vizelet ugyanis agresszíven savas kémhatású.

Kikezdi a köveket, az autófényezést, de még az acélt is. 

Nem csoda, ha szerte a világon rendszeresen hadat üzennek ellenük. Prágában például fogamzásgátlót adnak nekik, Londonban tilos etetni, Németországban pedig vándorsólymokkal riasztják el őket. Velence főterén is már évekkel ezelőtt megtiltották az egyik népszerű turista mókát, a Szent Márk téri galambok etetését. Negyvenezer odaszokott boldog galamb rongálta ugyanis a burkolatot, a szobrokat, miközben tonnaszámra hagytak nyomot maguk után. Olyannyira, hogy néhány épület tartószerkezetét is kikezdte a kémiailag agresszív ürülék, és statikailag megroggyant a guanó súlyától.

Budapesten is időről időre felbukkannak elképzelések, de inkább csak úgy tűnik, nem lépünk semmit. Most éppen egy óbudai képviselő kért tanácsot, mit tehetünk a Flórián teret és az aluljárót ellepő galambokkal? 

Vadásszuk le őket!

Tizenöt éve még a hazai ornitológusok is a kilövést, a populáció közvetlen ritkítását látták üdvözítő megoldásnak. Nyugat-európai nagyvárosokban azonban ez a módszer totális kudarcnak bizonyult. 

Sőt, visszafelé sült el: a legokosabb, legéletrevalóbb, leggyorsabb galambok életben maradtak, és mint afféle pozitív evolúciós szelekciós tényező, az életrevalóbb példányok lepték el újra a tereket. 

A „mészárlás” ma már szinte mindenhol lekerült a listáról. Szakemberek humánusabb módszereket részesítenek előnyben. Miskolcon például a fészkelőhelyek felszámolásával, a nyitott padlásterek lezárásával próbálkoztak. Több-kevesebb sikerrel. 

Kapjuk el őket!

Adja magát a ketreces befogás és elszállítás. Csakhogy a galambok egyik különleges tulajdonsága éppen az, hogy ha tehetik, nem szívesen költözködnek, és életük végéig ragaszkodnak kéttenyérnyi fészkükhöz.

A válás vagy a házasságszédelgés ritka közöttük,

ezért nem kell rendszeresen új kecó után röpdösniük. 

Először fehérjedús húsáért háziasították őseink a galambot. Nem véletlen, hogy a lábadozó betegeket régebben galamblevessel erősítették fel. A nagyobb testű, kiadósabb baromfik elterjedése után egy másik figyelemre méltó tulajdonságuk került előtérbe: a páratlan navigációs képességük.

A hajósokat például a szárazföld megtalálásában segítették, a szárazföldön pedig üzenetek továbbításában jeleskedtek. Ha van szakma, amit tökéletesen galambokra szabtak, akkor az a postás. Külön alfajt is kitenyésztettek belőlük: a postagalambot.

Idős nő eteti a galambokat a Fővám téren

Idős nő eteti a galambokat a Fővám téren

Fotó: Nagy Zoltán / MTI

Befogni és elszállítani őket ezért mit sem ér: több száz kilométerről is lazán visszatérnek pont annak az eresz alatti márványszentnek a fejére, ahová korábban bebútoroztak.

Fészkeik amúgy eléggé minimalista stílusúak, semmi remekmű vagy cicoma, csak azzal törődnek, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2021/07/25/ot-modszerunk-is-lenne-megis-beborit-minket-a-galambguano/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, …