Az emberiség történetében kevés olyan pillanat akad, amikor egyszerre nyílik meg egy új korszak a technológia, a tudomány és a társadalmi fejlődés számára. A Hold mindig is különleges helyet foglalt el ebben a történetben, az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején az Apollo-program keretében az ember először lépett ki a Föld közvetlen környezetéből, és jutott el egy másik égitestre. Ezek a küldetések azonban egy szűk korszak lenyomatai voltak, az akkori űrhajósok ugyanis mind fehér, amerikai férfiak voltak, többségük katonai pilóta. Több mint fél évszázaddal később most egy új generáció készül arra, hogy visszatérjen a Holdhoz.
Ezt az új korszakot az Artemis-program testesíti meg, amelynek célja nem csupán az, hogy újra embert juttasson a Hold közelébe és idővel a Holdra is, hanem hogy hosszú távon fenntartható jelenlétet alakítson ki ott, és előkészítse az utat a még távolabbi cél, a Mars felé. A program egyik kulcsfontosságú lépése az Artemis II küldetés, amely az első olyan emberi személyzettel végrehajtott repülés lesz, amely a Hold körül halad el az Apollo-korszak óta. Bár ez a misszió még nem fog leszállni a felszínre, létfontosságú tesztje lesz mindazoknak a rendszereknek és technológiáknak, amelyek a későbbi, már leszállást is tartalmazó küldetésekhez szükségesek.
Az Artemis II felbocsátására a korábbi tervek szerint április 1-jén, 3-án, 6-án és április 30-án lesz lehetőség, miután a NASA több alkalommal is elhalasztotta a küldetést technikai finomítások és biztonsági szempontok miatt. Így ha minden jól megy, magyar idő szerint akár már április 2-án 0 óra 24 perckor, kétórás indítási ablakkal elstartolhat a misszió, de a legújabb információk szerint további indítási lehetőségek akár naponta, április 7-ig állnak majd a rendelkezésre.
Ez még csak a kezdet!
A nagy téttel járó utazás a Hold közelébe, majd annak túlsó oldala mögé viszi őket – mélyebbre az űrbe, mint ahol eddig ember valaha járt. Ez azonban számos kockázatot rejt magában. A körülbelül 10 napos, nagyjából 600 ezer mérföldes, azaz 965 600 kilométeres út ugyanis veszélyes mértékű, a Föld körüli pályánál magasabb sugárzásnak teszi ki a legénységet. Az út több kritikus pontján a hatalmas távolság és a repülés fizikai sajátosságai miatt ráadásul várhatóan többször is megszakad majd a kapcsolat az irányítóközponttal, és nem várt kommunikációs kiesések is előfordulhatnak.
Mindezt tovább tetézi, hogy ezek az űrhajósok lesznek az elsők, akik az Orion űrhajóval és a Space Launch System hordozórakétával repülnek, amelyek fejlesztésére a NASA több mint két évtizedet és több mint 40 milliárd dollárt fordított, miközben a rendszereknek még mindig vannak ismert problémáik. A küldetés ugyanis rendkívül fontos a NASA és nemzetközi partnerei, a Kanadai Űrügynökség és az Európai Űrügynökség számára, amelyek
a Kínával folytatott új űrverseny közepette igyekeznek visszajuttatni az embert a Hold felszínére.
A NASA emellett régóta úgy tekint az Artemis holdkutatási programra, mint egy ugródeszkára a mélyűr feltárása felé.

Az Artemis II küldetése azonban egyelőre „csak” egy tesztrepülés lesz, amely megkerüli a Holdat, de nem száll le a felszínére, ugyanakkor előkészíti az utat az Artemis III számára, amely várhatóan a Hold nagyrészt feltáratlan déli pólusa közelében hajt majd végre leszállást. Az Artemis-program átfogó célja így emellett annak a kidolgozása is, hogy miként élhet és dolgozhat az ember tartósan a Hold felszínén. A NASA szerint ez a tapasztalat segíthet megérteni azt is, hogyan élhetik túl az emberek a hosszú hónapokig tartó utazásokat a Mars felé.
A parancsnok már a legrosszabbra is felkészítette gyermekeit
A misszió egyik legérdekesebb és leginkább figyelemre méltó aspektusa mégis maga a legénység lehet, amely nemcsak szakmai kiválóságával, hanem történelmi jelentőségével is kitűnik a korábbi űrutazók közül. A négy űrhajós ugyanis egyszerre képviseli az űrkutatás hagyományait és annak jövőjét, hiszen mindannyian rendkívüli tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor olyan mérföldköveket is megtestesítenek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak az űrmissziók világában.
A küldetés parancsnoka Reid Wiseman lesz, aki pályafutása során a klasszikus „űrhajós archetípust” testesíti meg, ugyanakkor személyes története egy új dimenziót is ad ennek a szerepnek. Wiseman ugyanis tapasztalt haditengerészeti pilóta és tesztpilóta, aki már bizonyította rátermettségét azzal, hogy hónapokat, 165 napot töltött 2014-ben a világűrben a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetése során közel 13 órát töltött űrsétával, emellett pedig csapatával több mint 300 tudományos kísérletet végeztek el az ISS-en.

[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/03/31/nasa-hold-artemis2-legenyseg-indulas-urutazas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!