Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Dzsinich Gergely ügyvéddel és egyetemi oktatóval beszélgetett az Index a való életünket már olyan domináns módon befolyásoló digitális létünkről, aki szerint kiemelt érdekünk, hogy rendelkezzünk az életünk során felgyülemlett adatainkról, ha másért nem is, de legalább a saját emlékünk védelme érdekében.
Napjainkban, már szinte mindenki jelen van az online térben. Rengeteg adatot, fényképet és személyes információt tárolunk a közösségi oldalainkon, e-mailjeinkben, vagy éppen felhőalapú szolgáltatásokon, vagy chat-applikációkban. Azonban keveset foglalkozunk azzal, hogy mi történik ezekkel az adatokkal a halálunk esetén.
Dzsinich Gergely az Eversheds Sutherland nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partner ügyvédje, egyetemi oktatóként évek óta foglalkozik a kibertér kihívásaival, adatvédelemmel és a kiber-bűncselekményekkel a franciaországi EMLYON Business Schoolban, de legutoljára a New York-i Yeshiva University-ra hívták meg a témában előadni, – így nem véletlen, hogy az informatikai biztonság napja alkalmából megtartott ITBN 2024 konferencián ő vezeti majd a panelbeszélgetést az „Elhunyt emberek és a GDPR” címmel. A paneldiszkusszió vitapartnerei: Báldy Péter, az ELTE ÁJK Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettese és az ELTE adatvédelmi, valamint mesterséges intelligencia szakjogász képzések vezető oktatója, Eszteri Dániel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezető-helyettese és több egyetem rendszeres előadója, valamint Almádi János kiberbiztonsági szakértő.
Dzsinich Gergely kifejtette, hogy vannak olyan felkapott szavak, ún. „buzz-word”-ök, amelyek időről időre beolvadnak a köznyelvbe, de ez teljesen normális, hiszen a technika fejlődik, így annak a zsargonja is az életünk része lesz. Ilyen volt például 15 éve a felhő (a cloud) kifejezés, most pedig az AI, a mesterséges intelligencia.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az 1994-es „A holló” című film főszereplője, Brandon Lee (Bruce Lee fia) sajnálatos módon balesetben elhunyt a forgatás közben, és a filmet azonban befejezték úgy, hogy egy másik ember arcára montírozták rá digitálisan Brandon Lee arcát.
„A digitális technológia azóta pedig csak fejlődött, főleg az elmúlt években, de már exponenciális módon a mesterséges intelligencia eszköztárával. Egy ilyen „arccsere” természetesen már sokkalta jobb, szinte teljesen életszerű képi és hangi minőségben, valamint extrém gyorsasággal oldható meg a 30 évvel ezelőtti, már akkor is sikeres megoldáshoz képest” – fogalmazott Dzsinich Gergely.
Mi történik a személyiségi jogainkkal a halálunk után?
Fontos kérdés, hogy mi is történik a személyes adatainkkal a halálunk után
– magyarázta a jogász, majd hozzátette, hogy a GDPR közvetlenül alkalmazandó valamennyi EU-s tagországban, viszont annak hatálya nem terjed ki az elhunytak személyes adataira. Ezt a kérdéskört az EU tagállamai a saját helyi jogszabályalkotásuk körében kezelhetik. Magyarországon a 2011. évi Infótörvény szabályozza a személyes adatokkal összefüggő jogok érvényesítését egy érintett halálát követően.
Az érintett halálát követő 5 éven belül adott esetben számos érintetti jog (mint a hozzáférés, a helyesbítés, a törlés és a korlátozás, a tiltakozás joga) lehet érvényesíthető. Ezen jogokat az érintett által az adatkezelőnél tett jogszerű nyilatkozattal az arra meghatalmazott személy érvényesítheti.
Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha „adatörökhagyó” érintett életében nem él ezen nyilatkozattétel lehetőségével a halála esetére, hiszen elmondható, hogy ez még mindig nem egy széleskörben elterjedt gyakorlat.
Ebben az esetben az elhunyt természetes személy közeli hozzátartozója lehet az, aki jogosult lehet a helyesbítés és a tiltakozás jogát érvényesíteni; ugyanakkor, ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt, akkor az elhunytat életében megillető törlés és korlátozás joga miatt fellépni. E jogérvényesítésre szintén 5 éves időablak áll nyitva az érintett halálától számítva. Lényeges, hogy az a közeli hozzátartozó jogosult viszont ezen jogokat érvényesíteni, aki ezen jogokat elsőként gyakorolja. Vele szemben elvárásként jelenik meg, hogy anyakönyvi kivonattal vagy bírósági határozattal tudja majd igazolni az elhunyt halálának a tényét, ami az 5 éves időablak miatt is kritikus, valamint igazolni legyen […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!