Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A bibliai történet szerint, miután Ádám és Éva evett az Édenkertben álló tiltott fa gyümölcséből, szemérmesen fügelevelekkel takarták el nemi szerveiket. De hogy milyen bűnbe csábító gyümölcs volt a fán, azt nem árulja el a Biblia. Csak annyit lehet tudni, hogy az Édenkert közepén állt.
Márpedig jó lenne tudni, milyen fajta volt a tudás fája, mert nem kizárt, hogy az első háziasított növényről beszél a Szentírás, ahol az Édenkert az első mezőgazdasági területek egyikén, a Mezopotámiától a Közel-Keletig terjedő, Kánaánt is magában foglaló termékeny félhold valamelyik részén lehetett.
Valószínűleg nem almafa volt, az alma ötlete a középkori Európából származik, és mivel latinul a malus szó gonoszt és almafát is jelent, a malum pedig bűnt és almát, valószínűleg bibliai szövegfordítások során vetődhetett fel a kísértés gyümölcseként. Ráadásul az alma nem is a Közel-Keletről, hanem a közép-ázsiai Kazahsztánból származik.
Egy hideg kolostorban másoló szerzetes az almát ismerte, de például gránátalmát – mint egy másik gyakori, édenkertinek tartott fajtát – vélhetően sohasem látott. Pedig a gránátalmát említi az Ótestamentum is, de nem mint gyümölcsöt, hanem a belőle készült bort.
Adja magát a szőlő, aminek fürtjei nem csemegeként, hanem a belőle készített borként alapozták meg és kísérték a kezdetektől az emberi civilizációt – és lett a bor az egyetemes kultúra mámorító alapitala, amely végighömpölygött a történelmen. De a jelöltek klubjában várakozik a grépfrút, a citrom és az olíva is. Utóbbi olaja szintén már az első civilizációk alapélelmiszere volt, tehát esélyes aspiráns lehet.
Ari Zivotofsky rabbi, a Bar-Ilan Egyetem professzora szerint a tiltott gyümölcs füge is lehetett. Már csak abból a kézenfekvő körülményből adódóan is, hogy miután evett a tiltott gyümölcsből az első emberpár, logikusan arról a fáról tépték le a leveleket, ami mellett álltak.
Mivel a Biblia a gyümölcsöt nem nevezi meg, de valamiért a levelek fajtáját igen, a legesélyesebb gyümölcs a füge.
„Amikor látta az asszony, hogy jó enni a fáról, és hogy gyönyörű a szemnek, és hogy kívánatos a fa a bölcsesség forrásaként, szakított a gyümölcséből, és evett. Adott a férjének is, és az is evett.” Mégpedig fügét, majd a nagy méretű, jellegzetes levelekkel eltakarták magukat, hogy ne legyenek meztelenek.
Kánaánba vezetnek a nyomok
Hogy mikor történhetett az eset, ma már nagyjából tudhatjuk. Bibliai idő szerint úgy 6000 évvel ezelőtt. Archeobotanikus kutatók szerint a mezőgazdaság hajnalán, 11 ezer 400 évvel ezelőtt. Na nem az Édenkertet találták meg, hanem a fügetermesztés első nyomait Izraelben,
méghozzá a Bibliában említett Kánaán területén, az Alsó-Jordán völgyében, mindössze 13 kilométerre északra az ókori Jerikótól.
Kilenc apró fügét és 313 fügecsírát találtak Gilgal közelében, egy 200 évig lakott volt faluban, amelyet nagyjából 11 200 évvel ezelőtt elhagytak. Az elszenesedett fügék nem voltak töröttek, ami arra utal, hogy emberi fogyasztásra száríthatták őket. Hasonló fügéket találtak egy második lelőhelyen is, Gilgaltól mintegy másfél kilométerre nyugatra.
Fügét mutattak a szőlőnek és az olívának
Nagy felfedezés volt ez, hiszen ezek szerint a füge termesztése legalább ezer évvel megelőzte az olyan alapvető élelmiszerekét, mint a búza, az árpa és a hüvelyesek. A szőlőről nem is beszélve. A világ ma ismert legódonabb borát „csak” 8 ezer évvel ezelőtt alkották meg a mai Georgia (Grúzia) területén az ott élő Shulaveri-Shomu kultúra népei.
Onnan tudják, hogy nem vadfügéket találtak – hanem emberek által szelektíven szaporított, nemesített gyümölcsöket –, hogy beazonosították a 11 ezer éves fügéket, és egyértelműen kiderült, hogy azok mai, a háziasított fajtákhoz hasonlóan rovarbeporzás nélkül szaporodtak. Mivel azonban az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!