Sokan a remegést tartják a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de más tünetek már jóval korábban jelentkezhetnek, amelyek többnyire nem is kapcsolódnak a mozgászavarhoz. A betegek húsz százalékának sokszor nincs is remegéshez hasonló tünete − írta a The Washington Post.
Rachel Dolhun neurológus szerint a Parkinson-kór egy mozgászavar, mert befolyásolja a mozgásunkat, de van egy olyan oldala is, amelynek semmi köze a motoros mozgásokhoz, és valójában különböző módon érinti az egész testet. A kór a világ egyik leggyakoribb neurológiai rendellenessége, az esetek száma 2050-re várhatóan eléri a 25,2 milliót. Míg az öröklött genetikai mutációk az esetek 10-15 százalékával hozhatók kapcsolatba, a többi esetnek nincs ismert oka. A tüneteket lehet kezelni, de nincs gyógymód rá, bár úgy gondolják, hogy a testmozgás csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.
A diagnózis felállításához a neurológusok jellegzetes mozgással kapcsolatos tüneteket keresnek, beleértve a merevséget és a nyugalmi állapotban való remegést. A Parkinson-kór egyéb tünetei azonban gyakran már több mint egy évtizeddel megelőzik a mozgásban bekövetkező változásokat. Ronald Postuma, a montreali McGill Egyetem kutatója szerint ez egy lassan kialakuló betegség, és fokozatosan halad előre, amíg át nem lépi azt a küszöböt, amelynél az orvosok felállíthatják a diagnózist.
A betegség károsítja a dopamint termelő neuronokat, egy olyan vegyi anyagot, amely jeleket továbbít a sejtek között, és döntő szerepet játszik az agy mozgásának és koordinációjának szabályozásában. Mire a motoros tünetek megjelennek, ezeknek a neuronoknak 50-70 százaléka már elpusztul. Az elmúlt évtizedekben a kutatók megállapították, milyen korai tünetek jelentkeznek a Parkinson-kórnál, amelyek közül négyet soroltak fel. Ugyanakkor megjegyezték, hogy nem mindenkinél jelennek meg ezek.
- A leggyakoribb tünet: nem érezzük a szagokat
A szaglás elvesztése átmeneti mellékhatás lehet megfázás vagy akár a Covid-19 következtében, azonban a Parkinson-kórban szenvedők több mint 90 százalékánál is megfigyelhető ez a tünet, jóval a remegés előtt. Ronald Postuma elmondta, hogy a szaglás elvesztése húsz évvel korábban következik be, jóval a betegség diagnosztizálása előtt. Akiknél ez előfordul, ötször nagyobb eséllyel válnak Parkinson-kórban szenvedő betegekké.
A kutatók viszont még vizsgálják, mi okozza ezt a tünetet és miért ez jelentkezik a legkorábban. Az egyik elmélet szerint a betegség valójában a szaglóhagymában kezdődik, az agy azon részében, amely a szaglást irányítja, és ebben okoznak a betegséget okozó fehérjék pusztítást és károsítják a neuronokat.
- Ahogy idősödünk, egyre rosszabbul alszunk
Normál esetben a test a legmélyebben az úgynevezett REM-fázis alatt alszik, ennek zavaránál az emberek fizikailag is megélik álmaikat, vagyis felülnek az ágyban, magukban beszélnek, akár megütik vagy megrúgják partnerüket. Tanulmányok kimutatták, az ilyen alvászavarral rendelkező emberek 50-70 százaléka lesz Parkinson-kóros öt-tíz éven belül. Az 50 év feletti betegeknél pedig 130-szor az esélye a Parkinson-kór kialakulásának, mint azoknál, akiknek nincs
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/02/19/parkinson-kor-tunetek-szaglas-szekrekedes-szedules-alvaszavar/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!