Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Csak kapkodták sokan a levegőt, amikor 2010 után kiderült, hogy génjeink 1-4 százalékban Neander-völgyi emberektől származik. Svante Paabo svéd evolúcióbiológus szenzációs felfedezése (elsőként írta le a Neander-völgyi rokonaink teljes genomját, ami 2022-ben orvosi Nobel-díjat ért számára) pedig nem engedte elhessegetni azt a kényelmetlen gondolatot, hogy őseinknek akkor bizony párosodniuk kellett a Neander-völgyi unokatestvérekkel, a magunknál, a Homo sapiensnél primitívebbnek tartott, durva barlanglakókkal, akik elképzeléseink szerint bunkósbottal jártak-keltek, és nem beszéltek összetett mondatokban.
Pedig azóta, hogy mészkőbányászok megtalálták az első csontleleteteket 1856-ban az Észak-Rajna–Vesztfáliai Neander-völgyben (medvecsontoknak hitték először), majd 1908-ban Franciaországban (La Chapelle-aux-Saints),
drámaian javult a neander-völgyiek imidzse.
Görnyedt hátú, szőrős, lomha, ám fölöttébb brutális alakokból, kifinomult szerszámokat készítő, szervezett vadászatokat tartó, csontékszereket készítő, egyenes tartású, intelligens emberrokonokká váltak. Akik talán még a halottaikat is eltemették. Mégis meghökkenést képes kiváltani, hogy a magas, nyurga, fürge észjárású Homo sapiens egyáltalán szemet vethetett és egybekelt a zömök, robusztus, mérsékelten kommunikatív Neander-völgyiekkel. Márpedig ez biztosan megtörtént, méghozzá egy új kutatás szerint
túlnyomórészt neander-völgyi férfiak (vagy inkább hímek?) párosodtak Homo sapiens nőkkel.
És nem a Homo sapiens férfiak tették a szépet Neander-völgyi lányoknak.
Vajon mivel vették le a lábukról a sapiens nőket? Vittek nekik nászajándékba vadkanfejeket? Netán a nők rendelkeztek valamiféle ellenállhatatlan csáberővel, aminek a jégkorszaki környezethez alkalmazkodó robusztus vadászok nem voltak képesek ellenállni? És egyáltalán: hogyan futottak össze?
Kiruccantunk Afrikából, belobbant az ősi szerelem
Már 400 ezer éve belakták Eurázsia hatalmas térségeit a Neander-völgyiek, végtére is itt fejlődtek ki és alkalmazkodtak az egymást követő jégkorszakok zord körülményeihez. Ezzel szemben a Homo sapiens egy ízig-vérig afrikai hominida faj, és többszöri nekifutásra
először mintegy 60 ezer évvel ezelőtt merészkedett ki Afrikából egy számottevőbb emberhullám,
és vetette meg lábát a világ minden szegletében, végleg kiszorítva a Neander-völgyi rokonokat.
Európában körülbelül 45 ezer évvel ezelőtt telepedtek le. A folyókat követve húzódtak a Fekete-tenger torkolatától a Duna mentén Közép- és Nyugat-Európába, ami akkoriban ijesztő hely volt. Kilométer vastag jégtakarók borították a kontinens egyes részeit. Viszont ahol kellően meleg volt, ott gazdag volt a vadvilág, és láttak világos bőrű emberszerű lényeket is,
akik hasonlóak, de mégis nagyon mások voltak, mint a sötét bőrű Homo sapiens.
Majd pár ezer évre rá – körülbelül 34 ezer évvel ezelőtt – a Neander-völgyiek végleg leléptek a történelem előtti színpadról. Utolsó képviselőik nyomait egy Gibraltár melletti barlangban találták meg.
Volt mindenesetre jó pár ezer évük a nagy találkozásokra, különösen a Közel-Keleten futhattak össze gyakrabban. A vita pedig máig tart arról, vajon a Homo sapiens irtotta-e ki őket.
Kőbunkóval hódították meg a szíveket az ősi bonvivánok és don […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2026/03/07/neander-volgyiek-homo-sapiens-szerelem-kozos-genek-kihalas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!