Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy őszi közvélemény-kutatásból kiderült, a magyarok 75 százaléka elfogadhatatlannak tartja a természetvédelmi területeken végzett gazdasági célú fakitermelést, 63 százalék szerint a magyar kormány nem tesz eleget erdeink védelmében, 71 százalék pedig nem ért egyet a kivágott fák felhasználásával a villamos energiát előállító erőművekben. A széles körű társadalmi konszenzus ellenére a magyar erdők állapota azonban aggasztó, amin a vágási szezonok még tovább rontanak.
Védett erdei élőhelyek pusztulnak – miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutattak rá a zöldszervezetek Lillafüreden, és az erőforrás-pazarlás visszafogására, természetkímélőbb erdőgazdálkodási és -kezelési gyakorlatokra, hatékonyabb felhasználási módszerekre ösztökélték a döntéshozókat.
Alacsony hatásfokú massza
Ha csak annyival kevesebb fát vágnánk ki, amennyi jelenleg biomassza-erőművekbe kerül, máris egyötödével csökkenne a fakitermelés mennyisége, így a legértékesebb védett területek, nemzeti parkok idős erdei a faanyagtermelés terepei helyett háborítatlan élőhelyekké válhatnának. Apropó biomassza, a WWF oldalán ott sorjáznak a szomorú adatok:
Magyarországon ma a kitermelt fák több mint felét azért vágják ki, hogy otthonainkban vagy biomassza-erőművekben eltüzeljék.
Ehhez 1,1 millió köbméter fát tüzelnek el évente, erdei élőhelyeket tesznek tönkre, és rengeteg szén-dioxiddal terhelik a légkört. Az elmúlt 20 évben 323 milliárd forint működési hozzájárulást vettek fel az erőművek, tehát állami támogatással égetik természetes erdeinket – környezetkárosító módon előállított, alacsony hatásfokú villamos energiáért. A fák jelentős része ráadásul legértékesebb erdeinkből származik, és mindez miért? Hogy villamosenergia-fogyasztásunk kevesebb mint három százalékát fedezzék.
A biomassza-létesítményeknek három fő típusa van Magyarországon:
- kizárólag villamos energiát termelő,
- kapcsoltan hőt- és villamosenergiát termelő,
- kizárólag távfűtést biztosító fűtőművek.
Ezek 70 százalékban erdőkből származó fát égetnek el, 30 százalékban pedig más biomasszát, például szalmát. A fűtőművek hatásfoka magas, körülbelül 85 százalék – vagyis a felhasznált biomasszának csak 15 százaléka megy kárba, de ez az arány a kapcsolt erőműveknél közel 50 százalék, a kizárólag villamos energiát előállítóknál nem egész 25 százalék. Ehhez képest a biomassza döntő részét az utóbbi két típusba sorolható létesítmények használják fel, így összességében a felhasznált biomassza nagyobb része, 54 százaléka kárba vész.
A biomassza-erőművekbe kerülő fák – 100 kivágott fából minden 5. – mennyisége közel négy Puskás Arénát színültig tölthetne, de
az erőművekben elégetett fákból hozzávetőlegesen csak minden harmadik hasznosul energiaként, a többi veszteség.
A biomassza-erőművek gyenge hatásfokával szemben a napenergia 2025-ben már 17 százalékot fedezett villamosenergia fogyasztásunkból. Ha a napenergia mellett a szélenergiának is hasonlóan teret engednének, ez a termelés könnyen kiváltható lenne.
Védett erdők pusztítása
Magyarországon az erdőterületek mintegy 95 százalékán folyik faanyagtermelés, védett és Natura 2000-es területeken is. A legrosszabb, hogy a nemzeti parkokat is faanyagként látják sokan, a Bükki Nemzeti Park közel fél évszázados fennállása ellenére területének jelentős részén ma is vágásterületek keletkeznek évről évre.
A fakitermelésnek nem ritkán száznegyven–százötven éves, gazdag élővilágnak otthont adó tölgyesek, bükkösök is áldozatul esnek. Ezek az erdők […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!