2025. február 7., péntekMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
2025.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Most egy teraszon ütött lyukat, de mekkora eséllyel találhat el minket egy meteor?

Hirdetés

Most egy teraszon ütött lyukat, de mekkora eséllyel találhat el minket egy meteor?

Bejárta a világsajtót a napokban egy kanadai ház teraszára becsapódó meteorit videója. Olyan gyorsan érkezett a mennykő, hogy a biztonsági kamera egyetlen képkockáján lehet csak látni, majd egy éles csattanás után a (nem látszó) burkolólap két centiméteres kráteréből felszálló port. 

Ha ez a több száz kilométer/órával érkező, 95 grammosra becsült kődarab eltalál egy embert, az valószínűleg végzetes lett volna.

Nem is maga a meteorit, hanem az keltette fel a figyelmet, hogy

Hirdetés

ez a világ második felvétele, amelyen meteor becsapódását láthatjuk.

Az elsőt 2013. február 15-én rögzítették az oroszországi Cseljabinszk mellett, ahol nem egy apró kövecskét, hanem az elmúlt száz év legnagyobb (17-20 méter átmérőjű) tűzgömbjét vették fel a webkamerák, amint a 65 ezer kilométer/órás sebességgel repesztő és a Napnál is fényesebben izzó 12-13 ezer(!) tonnás űrszikla körülbelül 20 kilométer magasan, éktelen hangrobbanással szétesik.

Ezernél is többen sérültek meg, de nem közvetlenül a meteoritdaraboktól,

hanem a lökéshullámok miatt betört ablakok repülő szilánkjaitól. 110 embert kellett kórházba szállítani. Akkora erővel érkezett, hogy a környéken a Richter-skála szerinti 2,7-es földrengést észleltek az obszervatóriumok. Legnagyobb, 500 tonnás darabja a közeli Csebarkul-tó befagyott jeges felszínébe csapódott, ezt viszont csak homályosan lehet kivenni egy webkamera felvételéből

Mi történt volna, ha az űrszikla darabjai az egymilliós Cseljabinszk városba csapódnak? Vagy, ha egy sűrűn lakott megapolisz felett robbant volna fel bárhol a Földön?

Ver minket a meteoreső rendesen

Innen a Földről szerencsére nem érzékeljük, mert akkor beleszédülnénk, de majdnem 30 kilométer/másodperces sebességgel keringünk a Nap körül, a Nappal együtt pedig 220 kilométer/másodperccel hasítunk a Tejútrendszer középpontja körül. Eközben kisebb-nagyobb kő/vas szilánkok, darabkák milliói hatolnak be a Föld légkörébe.

Naponta 25 tonnányi érkezik belőlük.

Sokuk fel is lángol, és pár pillanatra „hullócsillagként” ragyog az égen. Legtöbbjük azonban teljesen elporlad, még mielőtt elérné a felszínt. Mivel a Föld felszínének 71 százalékát tengerek borítják, amelyikből marad valami, azok többsége az óceánba zuhan, így nem tudunk róluk, mintha nem is léteztek volna. Ezért aztán nagy a bizonytalanság akörül, hány meteorit is bombázza a földfelszínt. A legelfogadottabb becslések szerint

évente körülbelül 6100 meteorit eshet le az égből, közülük körülbelül 1800 sűrűbben lakott szárazföldre. 

Nem tűnik kevésnek. Ennek ellenére csak ritkán csapódnak emberek közé.

Egy esküvő és egy temetés

De azért akad rá példa. A nem egyszer csodás elemekkel tarkított történeti források többnyire megbízhatatlanok. Még egy 1929-es jugoszláviai eset sem teljesen igazolt, amikor beszámolók szerint egyenesen a lakodalmas tömeg közé vágott egy 40 centiméteres kő november 20-án Zvezvanban. Meghalt a násznép egy tagja, egy másik pedig megsérült, de sem az égi jövevényről, sem a részletekről nem tudni semmi bizonyosat.

Nem úgy, mint a temetést szétkergető 1924-es esetről a Coloradó állambeli (USA) Johnstownban. Éppen a közmegbecsülésnek örvendő helyi gazdát, John Moore-t búcsúztatták szerettei,

mikor fülsiketítő robajjal, füst kíséretében egy közeli kápolna mellé csapódott egy szikladarab.

Szemtanúk szerint előtte legalább négy részre esett szét a levegőben, közülük pedig a legnagyobb legyintette meg a gyászolókat, és okozott kis híján tömegszerencsétlenséget. A rémület elmúltával azonnal kiásták az egy méter mélyre fúródott, több, mint öt kilós, baljós meteoritot, amelyről azóta kiderült, hogy a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik masszív darabjáról, a 4 Vesta aszteroidáról származott. 

Öltek embert?

Minden eddigi eltörpül azonban az 1908-as tunguszkai eseményhez képest. Nem véletlen a távolságtartó „esemény” elnevezés, máig nem tudni pontosan, mi okozta azt a gigantikus robbanást, ami

30 kilométeres körzetben minden fát kitépett gyökerestül,

80 kilométeres körzetben letarolta a tajgát, 50 kilométeren belül megperzselte a szemtanúk bőrét és még az 500 kilométerre távolabb járó transzszibériai expressz utasait is megijesztette. Becslések szerint egy laposan légkörbe érkező 100 méteres üstökös, vagy aszteroida darab robbanhatott fel 10 kilométer magasan és okozott kataklizmát. Szerencsére egy isten háta mögötti helyen, Szibériában, a Léna és a Jenyiszej folyók közötti alig lakott területen. Állítólag két ember meghalt és sok száz rénszarvas elpusztult.

Ennél pontosabb információk azonban nem állnak rendelkezésre.

Máig nem találnak semmilyen becsapódási krátert. (Most éppen egy közeli tóra terelődött a gyanú.) Jobb híján egy légkörről visszapattanó aszteroida-elmélettel álltak elő a kutatók, aminek a lényege, hogy (pár darabjától eltekintve) nem esett le és még most is a Naprendszerben kering valahol a meredek hatást kiváltó égitest. 

Az 1908-as tunguszkai esemény 80 kilométeres körzetben mindent letarolt

Az 1908-as tunguszkai esemény 80 kilométeres körzetben mindent letarolt

Fotó: Sovfoto / Getty Images Hungary

Kutatók szerint ekkora kishegy átlagosan ötszáz évente éri el a Földet. Kisebbek azonban jóval gyakrabban. Akár metropoliszok mellé is becsapnak, ahogy az megtörtént a New York melletti Peekskillben 1992 október 9-én 19 óra 50 perckor. Sokan látták az izzó meteort a város fölött, <a href="https://www.youtube.com/watch?v=KWrsbEUYCnI" id="hyperlink_aea3a4c2e8b09504e7b52e202b911ce8" rel="nofollow" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2025/01/22/meteorit-oltek-e-embert-cseljabinszk-tunguszka–johnstown-peekskillalabama-hodges/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ha járvány tombol, nem mindegy, hol lakunk

Míg a korábbi járványmodellekben a korcsoportok hatását vették elsősorban figyelembe, a Covid–19-világjárvány megmutatta, hogy az …