Valentin-nap van már megint, és aki páratlan/pártalan, az most ideges, szomorú és a háta közepére kívánja a rózsaszín és piros virágárusokat, csokiboltokat, akciós vacsorákat, plüsskuckókat. De nem csak magányosok és szerelmesek vannak, hanem olyanok is, akik illúzióba ringatják magukat, például abba, hogy szerelmük lehet egy gép. Egy kanadai férfi nemrég például megkérte egy Saia nevű avatar kezét, mert beleszeretett. Tavaly pedig egy fiatal amerikai nő, az Ayrin álnevet használva bevallotta, hogy viszonya van egy Leo nevű chatbottal.
AI Laci nem érdemel virágot
Több millióan használják a Replika mesterséges intelligencia társalkalmazást, és egy 2024-es tanulmány szerint körülbelül 40 százalékuk romantikus kapcsolatban áll chatbotjával. Mert úgy érzik, a mesterséges intelligencia viszonozza érzéseiket, pedig viselkedése csak az emberi interakciókat utánzó algoritmusoknak köszönhető. Az ilyen rendszerek nem érzékenyek, csak mímelik az érzelmeket, ami a felhasználók bizalmát növeli és az elköteleződésüket is erősíti, úgyhogy a cégek cinikus taktikájának tűnhet – és ez talán nem is tévedés.
A széles körben használt chatbotok, a ChatGPT és a Claude mögött álló nagy nyelvi modellek összehasonlíthatók az emberekkel az érzelmek megértése terén, de ez nem jelenti, hogy bármit éreznének. Akkor miért alakítunk ki velük érzelmi kötődést? Ez a Valentin-napi bónuszkérdésünk! A válasz pedig: nem érdemes virágot venni a chatbotnak, akkor sem, ha Viviennek vagy Lacinak hívják, mert nem érdemli meg. Ugyanis bármikor elromolhat, vagy lefagyhat és akkor kész a baj, az ember rájön, hogy a kütyü az kütyü, még ha nem is úgy viselkedik.
Sok chatbot használó furcsa, zavaros érzésekről számolt be chatelés közben, mikor az AI úgy reagált, mintha egy önmagát tudatosan ismerő ember lenne.
Ez hasonlít kicsit arra a jelenségre, hogy ha túl emberszerű egy robot, például a híres Sophia, akkor borzongunk és zavartak leszünk a közelében. Nem véletlen, hogy a robotgyártó cégek két ellentétes álláspontot képviselnek: az egyik a minél emberszerűbb robotokat preferálja, a másik pedig épp nem akarja humanoid külsejűvé tenni a gépeket az egyértelműség miatt.
A mesterséges intelligencia természetesen verseket, sőt akár egész regényeket is képes írni másodpercek alatt, felhasználva a betáplált óriási tudásanyagot, de azért nem fogja megérteni és megtapasztalni a szerelmet, annak minden misztikumával és mélységével együtt.
A szerelem kritériumai
A kultúrantropológusok a szerelem három független hajtóerejét írták le, amiket a testünkben található vegyi anyagok befolyásolnak. A vágy, amelyet nemi hormonok irányítanak az egyik. A másik kettőt, a vonzalmat és a ragaszkodást az agyunkban felszabaduló hormonok befolyásolják. A dopamin izgalmat vált ki a partner iránt, míg az oxitocin segít a hosszú távú kötelék elősegítésében.
A szerelemnek erős kémiai háttere van, csontjainkban érezzük. Az agy különböző részei is részt vesznek benne, az örömérzettel összefüggő primitív agyi régiók, az amygdala, ami az érzelmi válaszokért felelős, és a hippokampusz, ami az érzelmi feldolgozásban vesz részt. Ezek együtt aktiválódnak. A szerelem más kognitív képességekre is hatással lehet, például amikor egy románc korai szakaszában megszállottan gondolunk valakire.
A mesterséges intelligencia, mintha szerelmes lenne belénk, keresi a társaságunkat, Mintha valódi érzelmei lennének, de nincsenek – egyelőre.
Sok kutató szerint az érzelmek beépítése a mesterséges intelligencia világába a jövőben létfontosságú lesz, mások viszont szkeptikusak, hogy bármely gép képes lesz-e valaha érezni. Ma azonban, mivel […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/02/14/szerelem-gep-tudat-kognitiv-funkciok-erzelmek/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!