Magyarország lakossága az Európai Unió egyik legelhízottabbja, egészségi állapotunk túlzás nélkül katasztrofálisnak mondható, rengeteg a túlsúlyos, a cukorbeteg. A nagy kérdés, hogy ennek a táplálkozás, a mozgásszegény életmód vagy a nem elég tudatos életvezetés az oka. Megpróbáltunk utánajárni Vörös Attilával, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatójával, aki szerint tévedés a bolti finomságokat kárhoztatni túlsúlyunkért, rossz egészségi állapotunkért.
„Ha valami az EU-s piacon kapható, az biztonságos” – mondja a feldolgozókat képviselő szervezet vezetője.
Ultrafeldolgozott márpedig nincs, vagy nem úgy
Mint kiemelte, a szövetség keretein belül foglalkoznak a feldolgozott, „ultrafeldolgozott” élelmiszerek összetett kérdéskörével. Ez utóbbival kapcsolatban siet leszögezni, hogy mivel definíció nem létezik a kategóriára, a szakértők sem értenek még egyet a kritériumokban. Jobb nem is használni az ultrafeldolgozott kifejezést, ahogy a franciák, britek, spanyolok sem teszik.
Több európai élelmiszer‑felügyeleti hatóság is kritikusan viszonyul hozzá, a francia élelmiszer-biztonsági ügynökség (ANSES) szerint bár több kutatás mutat összefüggést az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és különféle krónikus megbetegedések előfordulása között, ezek az eredmények egyelőre korlátozott bizonyító erejűek. A jelenleg használt, a feldolgozottság mértékén alapuló osztályozások tudományosan nem kellően megalapozottak és túl szubjektívek ahhoz, hogy egészségügyi kockázatbecsléshez vagy táplálkozási ajánlások összeállításához használják őket.
A feldolgozott élelmiszerekkel nincs semmi baj, az élelmiszer-feldolgozás sok száz, vagy akár ezeréves eljárásai elsődlegesen az élelmiszer-biztonságot garantálják, a fogyaszthatóságot segítik elő, vagy a szezonalitást küszöbölik ki.

Ennek köszönhető, hogy ha konzerv vagy fagyasztott formában is, de egész télen ehetünk zöldségeket, gyümölcsöket. A tartósítás, a hőkezelés, az erjesztés vagy akár az őrlés olyan eljárások, amelyek nem csupán biztonságosabbá teszik – és tették mindig – az élelmiszereket, hanem a társadalmak fejlődésének, kereskedelmi hálózatainak és kulturális identitásának alapköveivé váltak. A népesség növekedése hozta a technológia fejlődését, az élelmiszerek feldolgozási folyamatainak megváltozását, melyek alkalmazkodtak a fogyasztók növekvő igényeihez is. Az ős- és ókorban is alkalmazott feldolgozási technológiák, például a szárítás, füstölés, főzés, sütés vagy a fermentálás továbbra is megmaradtak, ma azonban már modern köntösben, ipari körülmények között találkozhatunk velük.
Az alapanyagok feldolgozása sok esetben éppen az élelmiszer-minőséget és a biztonságot szolgálja, csökkenti a mikrobiológiai kockázatokat, az élelmiszer-pazarlást, lehetővé teszi a tápanyagokhoz való egyszerűbb hozzáférést, és elérhetővé teszi a kedvezőbb árú és kényelmes termékeket.
A konzerv sem egészségtelen, tartósítószer nélkül készül, csak hőkezelésen megy át, a nem kívánatos baktériumokat kiirtják, a lezárás megvédi. A tartós tej sem tartósítószeres, csak jól van lezárva, ami megóvja a megromlástól, hőkezelésen esik át, pasztőrözésen, a baktériumok, mikrobák ellen.
Vörös Attila szerint fontos, hogy bármely élelmiszer része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek, ha a fogyasztó figyelembe veszi a termékek összesített tápértékét, az elfogyasztott mennyiséget, a gyakoriságot és a saját életmódját is. Nem csak egy élelmiszert kell nézni, hanem az étrendet az életmódba illesztve. Emellett az élelmiszer-feldolgozás táplálkozás-élettani szempontból kedvezőbbé is tehet egy élelmiszert, akár növelheti is egy adott termék tápanyagtartalmát dúsítási eljárásokkal, vagy csökkentheti egy termék zsír-, só- és cukortartalmát.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/05/04/felelos-elelmiszer-gyartok-adalek-anyagok-eu-piac-szabalyozas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!