Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt két évtizedben egy sor tanulmány jelent meg arról, hogy agyunk térfogata csökken, de mégis egyre okosabbak vagyunk, hogy lehet ez? Hát csak úgy, hogy a nagyobb agyméret nem feltétlenül jelent nagyobb intelligenciát, Einsteinnek például kimondottan kicsi agya volt. Boncolása után megállapították, hogy az átlagosnál kisebb, de az idegsejtek mindegyikét az agyi tartószövet szokatlanul nagy mennyiségű sejtje vette körül, és mindkét oldalon a fali lebenyben hiányzott a parietal operculumnak nevezett képződmény – ezért lehetett szokatlanul jó az összeköttetés a matematikai képességekért és a tér-, illetve vizuális intelligenciáért felelős kérgi mezőben.
Tehát nem is a méret, inkább a szervek, összeköttetések a fontosak az intelligencia és az agy kapcsolatában. Agyunk idegsejtek hatalmas hálózata, megközelítőleg 100 milliárd neuron található benne – mint égen a csillag, tényleg, mert annyi, mint a Tejútrendszerben a csillagok megsaccolt száma.
A különféle agyterületek közötti kapcsolatokat a kutatók fMRI-, illetve diffúziós MRI-vizsgálatokkal térképezik fel. Azt már a korábbi kutatásokból tudjuk, hogy felnőttként termelődhetnek új neuronok agyunkban, ami nagyon hasznos, ha valami rendellenesség, anomália, kognitív betegség jelentkezik. Az epilepsziában, Alzheimer-kórban, demenciában szenvedőknél a neuronok újratermelődése csökkenti a kognitív hanyatlás tüneteit. És mivel serkenthetjük az új idegsejtek születését? Beszélgetéssel! A verbális tréning nagyon hasznos, ha új agysejtekre vágyunk.
Az agy méretének változása
Maciej Henneberg, az ausztrál Adelaide Egyetem antropológusa úgy véli, az emberi agy mérete a holocén (az utolsó jégkorszakot követő földtörténeti korszak, amely 11 700 évvel ezelőtt kezdődött) alatt térfogatának körülbelül 10 százalékával, azaz átlagosan körülbelül 150 milliliterrel csökkent. Henneberg az agy méretét a világ minden tájáról származó koponyák elemzésével vizsgálta. Fontos megjegyezni, hogy ez a zsugorodás viszonylag új jelenség, még ha 11 700 évvel ezelőtt kezdődött is, mert a Homo sapiens körülbelül 300 000 éve jelent meg.
Más tudósok is hasonló eredményekről számoltak be: a zsugorodást megfigyelték Európában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában élt emberek holocén korból származó koponyáinak elemzésekor is, de hozzá kell tenni azt is, a vizsgált csontok között domináltak az európai férfiakéi. Így nehéz eldönteni, valóban létezik-e globális tendencia a csökkenésben, vagy ez inkább lokális (európai) jelenség.
A térfogatcsökkenés valószínűleg a mezőgazdasági termelés elterjedésével magyarázható, mert miután az emberek már nem nagyvadakat ettek, nem vadásztak, nem kellett védekezniük a ragadozók ellen, gyengült a nyers fizikai erő szerepe. A kisebb testméret viszont kevesebb táplálékot igényelt. A zsugorodás ráadásul nem csak az agyra jellemző, a testre is. A jégkorszak végén a férfiak testmagassága körülbelül […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/05/18/agymeret-csokkenes-antropologia-holocen-tarsadalom/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!