2022. szeptember 26., hétfőMa Jusztina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 416,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
2022.09.26. Jusztina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 416,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Mikor lesz az Alföldből Szahara?

Hirdetés

Mikor lesz az Alföldből Szahara?

Kamera pásztázza a poros, üres ausztrál földet. Az Aszály című film most került föl az HBO Max kínálatába, és noha nem az éghajaltváltozásról szól, a régmúltba is visszanyúló detektívtörténet nyomasztó keretét a kiszáradt folyómedrek, nedvességre szomjazó termőföldek adják. „Olyan régóta várjuk már az esőt!” – sóhajt fel az egyik szereplő. Egy másik karakter puskával a kezében áll a síkságon és távoli nyulakra lövöldöz: „Tönkre teszik a földjeimet.” De a földjein nincs semmi. Most már nyúl sem. Úgy látszik, a fiktív történetek új, lehangoló díszlete a felmelegedéstől sújtott, haldokló táj lesz.

Kérdés, hogy ez a jövő vár ránk? Kiszáradt patakok, poros és terméketlen szántóföldek?

A legmelegebb nyár

1979 óta az idei volt az egyik legmelegebb július a Földön, de a fő baj, hogy nem csak meleg volt, hanem csapadékhiány is.

És csak azért nem lett a 2022-es július első, mert a Föld egy kis részén hidegebb volt, viszont Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerika, Közép-Ázsia és Ausztrália nagy területein is extrém szárazság tombolt. Hazánkban több mint 120 éve nem tapasztaltunk ennyire száraz első hét hónapot és valószínűleg az ideinél még lesznek rosszabbak is.

Hirdetés

Magyarországon a június átlagosan a legcsapadékosabb hónapok között szerepelt mindig, de úgy tűnik, Medárdtól el kell búcsúznunk. A felmelegedés érezhetően nagymértékű: a 70-es, 80-as években a legmelegebb napokon az országos átlaghőmérséklet még 33 fok volt nyáron, jelenleg 36 fok feletti!

Az aggasztó meteorológiai jelenségekről Szabó Péter éghajlatkutatót, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktoranduszát, a Másfélfok szakportál rendszeres szerzőjét kérdeztük.

Szabó szerint példa nélküli az idei aszály, de 2003-ban is  extrém súlyos nyarat zártunk, utána kis „szünet” következett, mert voltak ugyan súlyos aszályos évek (például a 2012-es és a 2015-ös), de kevésbé, mint a két rekord, a 19 évvel ezelőtti és az idei. 

Rengeteg tényező befolyásolja, hogy kialakul-e aszály és innentől lesz érdekes a dolog, mert nem csak a nyári csapadékhiány, a sok napsütés és a száraz napok vezetnek az aszályhoz, ugyanilyen fontos, hogy milyen a tavasz, vagy a globális La Niña jelenség is.

A gonosz kislány műve

Az idei szárazsághoz nagyban hozzájárult a Kislány nevű áramlat, aminek lényege, hogy a Csendes-óceán felszíne hideg, így kevesebb nedvesség tud párologni a globálisan összefüggő légkörbe. Ráadásul a mögöttünk álló téltől kezdve sok anticiklonunk volt, amik meggátolták, hogy a nedvesség eljusson hozzánk.

Az elmúlt 50 évben nagyjából minden harmadik év volt aszályos, ezek gyakorisága ugyan nem nőtt, de 1990 után mértékük súlyosbodott. Eddig 20 évente három súlyosan aszályos évre számíthattunk, a klímamodell-eredmények szerint a 21. század második felében – ha nem változtatunk kibocsátásainkon – ez biztosan négyre nő.  

Ha a pozitív […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2022/08/12/aszaly-szarazsag-globalis-felmelegedes-la-nina-mezogazdasag-szabo-peter/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Vízre bukkantak a Ryugu aszteroidából származó mintában

Vízre bukkantak a Ryugu aszteroidából származó mintában

Az 5,4 grammos mintát a Hajabusza–2 szonda gyűjtötte a Ryugu aszteroidáról. Az elemzést a Science …