Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Koszovó közismerten szorosan kötődik déli szomszédaink nemzeti identitásához. A mai napig olyan emocionális töltetű kifejezésekkel illetik, mint „Szerbia bölcsője”, vagy „Szerbia szíve”. A kötödés oda vezethető vissza, hogy itt zajlott le az 1389-es rigómezei csata, amit a középkori szerb állam a hódító oszmán törökökkel vívott és elvesztett. A történelmi traumaként fennmaradt ütközet köré szőtt népi-egyházi történetek, az évszázadok alatt, egy összefüggő nemzeti mitológiává álltak össze, és a kötelező iskolai oktatás bevezetését követően még a korábbinál is erősebben meghatározták a szerb emberek gondolkodását, illetve identitását.
A szerb gyerekek számára egy Milos Obilics nevű harcos lett a hősiesség szinonimája, mivel azt tanulták, hogy halált megvető bátorsággal férkőzött a török szultán közelébe, hogy tőrével végezzen az ellenséges hadsereg vezérével. Az álnok árulás megtestesítője az a Vuk Brankovics nemesúr lett, aki a legenda szerint otthagyta a szerb sereget a harcban, és ezzel egyik fő előidézőjévé vált a vereségnek. A szerbek hadvezére, Lázár fejedelem, annak a spirituális keresztény vezetőnek lett a szimbóluma, aki kész hitének védelmében életét áldozni, majd ezért üdvözül a mennyekben. A koszovói legendakör egyik alakja, a csata után a sebesülteket ápoló „koszovói lány” (Kosovska devojka) a könyörületesség, de egyben egyfajta női ideál megtestesítője is a szerb kultúrában.
Kiverték a törököket
Félévezredes török uralom után, az 1912-es balkáni háborúban a Szerb Királyság seregei a „Megbosszuljuk Koszovót!” jelszóval vonultak csatába a törökök és az oldalukon harcoló iszlám hitű albánok ellen. A nemzeti mitológia olyan elhivatottsággal, fanatizmussal vértezte fel ezeket az egyszerű sorból érkezett katonákat, hogy néhány hét alatt kiverték a törököket Európából, majd utána még a bolgárokkal is készen álltak egy háborúra, amit szintén megnyertek.
A mitikus rigómezei csata helyszíne a 12. század végén került a középkori szerb állam fennhatósága alá, jó 500 évvel azután, hogy a szerbek elődjei megtelepedtek a Balkánon a 7. században. Első államuk a mai Koszovó és Bosznia-Hercegovina közötti területen jött létre, ezt hívták Raskának, latinul Rascia-nak, és ezért hívtuk őket magyarul „rácoknak”. A Nemanjida-dinasztia által felvirágoztatott raskai királyság kihasználta a Bizánci Birodalom válságát, majd 1204-ben bekövetkezett első összeomlását, és hódító hadjáratokkal igyekezett bekebelezni annak területeit, így a mai Koszovót is.
Ezt követően Koszovó a szerb Nemajidák adminisztratív, kulturális és végül, de nem utolsósorban egyházi központjává vált. Számos templom és monostor létesült ezen a vidéken a 13-14. században, ezek építését mindegyik szerb uralkodó szent köteleségének tekintette. Koszovó keleti része éppen azért kapta a Metóhia (szerbül: Metohija) elnevezést, mert a vidék földjeit a szerb uralkodók az egyház birtokába adták. (A metochion/metochia görög szó, ami kolostori birtokot jelent.) A felívelő középkori szerb állam építészetének és vallási kultúrájának néhány gyöngyszeme – a történelem viszontagságai ellenére – a mai napig fennmaradt, és felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Az egyik legrégebbi ebben a sorban, a Rugova-völgy festői szépségű bejáratánál álló ipeki kolostor, amelynek első templomát a 13. század legelején építettek a területet meghódító szerbek. Ipek jelentősége főleg akkor nőtt meg, amikor a Szerb Pravoszláv Egyház székhelyét ide tették át. A síkvidéken épült korábbi székhely könnyű prédának bizonyult: a Magyarországról kiüldözött kunok, 1241-ben megtámadták és elpusztították az ottani kolostort. A tragédia világossá tette, hogy biztonságosabb helyet kell találni a pátriárka székhelyének. Így esett a választás a szinte áthatolhatatlanul magas hegyek által körbevett Ipekre, amit ma albánul Peja-nak, szerbül pedig Peć-nek neveznek.
Templomokat épített a rossz természetű király
A másik világörökségi listán szereplő emlék a Milutin király által 1321-ben emelt gracsanicai templom. Ennek helyén már korábban is állt egy kápolna, hiszen nem feledhetjük, hogy Koszovóban a kereszténység ekkor már ezeréves múltra tekintett vissza.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
