Az 1990-es években Krausz Ferenc és csapata számos újítással alapozta meg ezt a mérföldkövet, hogy a femtoszekundumos lézertechnológiát a végső határig fejlessze tovább – olyan fényimpulzusok felé, amelyek energiájuk nagy részét az elektromágneses tér egyetlen rezgésében hordozzák. Az ilyen rövid fényimpulzusok előállításának elengedhetetlen feltétele a szélessávú (fehér) fény különböző színkomponensei késleltetésének nagy pontosságú szabályozása egy teljes oktávban. A Krausz Ferenc és Szipőcs Róbert együttműködéséből származó aperiodikus többrétegű tükrök (chirped tükrök) tették lehetővé ezt a szabályozást, és a mai femtoszekundumos lézerrendszerekben nélkülözhetetlenek.
Krausz Ferencnek és csoportjának 2001-ben sikerült először nemcsak létrehozni, hanem mérni is attoszekundumos (extrém ultraibolya fényű) fényimpulzusokat intenzív, egy-két hullámciklusból álló lézerimpulzusokkal. Ezzel nem sokkal később az elektronok szubatomi léptékű mozgását is képesek voltak valós időben nyomon követni. A Krausz Ferenc és csoportja által bemutatott femtoszekundumos impulzus hullámforma szabályozása és az így kapott reprodukálható attoszekundumos impulzusok lehetővé tették az attoszekundumos méréstechnika mint a mai kísérleti attoszekundumos fizika technológiai alapjának meghonosítását.
A Nobel-díjat „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerekért” ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek egyenlő arányban megosztva.
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!