2021. október 23., szombatMa Gyöngyi napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
2021.10.23. Gyöngyi Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Miért gyenge az ember?

Hirdetés

Miért gyenge az ember?

Mint ismert, az állatok viszonylag ritkán keverednek összetűzésbe az emberekkel. Abban, hogy ez így alakult, fontos tényező, hogy az állatok tévesen itélik meg az emberek erejét. Mi magunk azonban pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy egy nálunk jóval kisebb súlyú macskaféle vagy kutya elleni küzdelemben is komoly kihívást jelent a helytállás. Hasonló kaliberű főemlősök ellen pedig gyakorlatilag esélyünk sincs. A kérdésre, hogy ez miért van így, a válasz, hogy az emberek nem gyengék, csak épp másképp erősek.

A főemlősök legendás erejének motívuma a XIX. század végétől kezdett megjelenni az irodalomban. Az állatkertek elterjedésével hamarosan konkrét tudományos adatok is születtek. 1923-ban John Baumann egy kosár szétmorzsolt dynamométer árán végül sikerrel járt és lemérte a Bronx Állatkert csimpánzának, a korábbi cirkuszi állat Suzette-nek az erejét, aki egy kötél segítségével 570 kilogrammos erőt fejtett ki.

A csimpánzokat kezdetben ötször, de akár nyolcszor erősebbnek gondolták az embernél, a 60-as évek egzaktabb kutatásai szerint a valóság szerényebb: testsúlyarányosan 

Hirdetés

kétszer olyan erősek, mint az ember.

Ez az egyik elég nyomós ok, amiért nem ajánlják, hogy háziállatként tartsák őket. 2009-ben komoly árat fizetett ezért a tudásért az a connecticuti nő, akinek házi kedvence szó szerint letépte az arcát. A dolgok perspektívába helyezéséhez minden esetre elegendő, ha annyit tudnunk, hogy az ember legközelebbi evolúciós rokona, ha begurul, képes végtagokat letépni. Mi okozza, hogy mi szerencsére sehol sem vagyunk ehhez képest?

Nekik is fáj, ha legóra lépnek

Nekik is fáj, ha legóra lépnek

Fotó: Anup Shah / Getty Images Hungary

Aki lassan fut, tovább ér

A legegyértelműbb tényező, hogy főemlős rokonaink mászásra termettek és ennek megfelelő a testfelépítésük is, tehát jóval erősebbek a karjaik és a felsőtestük. Vannak azonban nem ennyire látványos különbségek is: rendelkeznek egy ACTN3 nevű génnel. Az embernél az ACTN3 működő és nem működő változatban van jelen. Rövidtávfutóknál gyakoribb az aktív, hosszútávfutóknál egyértelműen az inaktív változat a jellemző. Ez a gén tehát annak a kulcsa, amit

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/09/19/miert-gyenge-az-ember-evolucio-foemlosok-izomzat-genetika-futas-vadaszat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kigyulladó nadrágok tartották rettegésben Új-Zélandot

Kigyulladó nadrágok tartották rettegésben Új-Zélandot

Az 1930-as években furcsa félelemhullám söpört végig Új-Zéland farmerein. A mezőgazdaságban dolgozók nadrágjai minden előjel …