2020. október 20., keddMa Vendel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
2020.10.20. Vendel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Miért a kovászos kenyér a nyerő?

Miért a kovászos kenyér a nyerő?

A kemencés kenyér mindenkinek ismerős lehet. Ropogós a héja, puha és sűrű a belseje. Gőzölög, amikor a kemencéből kikerül és messziről érezni az illatát. Hosszú évezredek óta alapvető élelmiszer, hagyománya a régmúltra tekint vissza.

Az őseink kenyerét alkotó gabonafélék nem mindig voltak ismertek. Az emberek 5-10 ezer évvel ezelőtt gyakorlatilag bármilyen növény terméséből valamifajta “kenyeret” készítettek, ami erre alkalmas volt. A kenyér a római korban az ízesített lapos lepényeket, valamint a hirtelen megsütött kovásztalan búzalapokat jelentette (pászka). A kalács és a gyümölcskenyér önálló péktermékként a 20. században vált le a kenyerek csoportjáról.

A koronavírus-járvány idején újra reneszánszát éli a kovásszal készült kenyér, hisz a kijárási korlátozás, majd a szigorú szabályozás következtében az emberek önellátásra – így házi kenyérkészítésre is – berendezkedtek.

Két nagy fajtája alakult ki a kelesztett kenyereknek: a kovásszal, illetve az élesztővel készült kenyerek. Pékipari adalékanyagok – sütőpor, különböző zsírok és hozzáadott tartósító – és ízfokozó anyagok, valamint különböző magok, rostok, esetleg hozzáadott fehérjepor, szójadara – szintén lehetnek alkotóelemek egy kenyérben, de a víz és a liszt mellett

A kovász, vagy az élesztő mindenképpen első számú kellék.

Mi a kovász? És az élesztő?

kovász lisztből és vízből áll, a tévhittel ellentétben nem tartalmaz élesztőt. Ha azonos mennyiségű lisztet és vizet elkeverünk és néhány órán át, vagy akár néhány napig állni hagyjuk, elkezd buborékozni. Ekkor egy csapat mikroorganizmusnak köszönhetően, – melyek megtalálhatóak a levegőben – széndioxid termelődik, ennek köszönhetően nő meg a kenyér dupla, akár tripla méretűre. Ezeket a buborékokat a glutén nevezetű fehérje tartja össze. A hosszú erjedési idő előnye, hogy a baktériumok elkezdik lebontani a kenyérben található szénhidrátot és a glutént, vagyis a kenyér étkezés után, mire rágást követően a bélrendszerbe jut, túl van egy „előemésztési” fázison. Ez lényegesen megkönnyíti a további emésztést. Ezek a baktériumok a gabonából ásványi anyagokat is felszabadítanak. 100 évvel ezelőttig kizárólag ezzel az eljárással készítették a kenyereket. A kovászos kenyérnek sötétebb a héja, a kelesztés, más néven fermentáció során létrejövő íz- és aromaanyagoknak köszönhetően jellegzetes illata van, és akár másfél hétig eláll. Előállítása drágább, sokszor félipari vagy kézműves üzemben készül.

Az élesztőgombáknak rengeteg faja ismert. Amit mi sütéshez leggyakrabban használunk, cukorral és keményítővel táplálkozik, miközben gázokat termel. Ennek köszönhetően a kenyérben buborékok maradnak. A kelesztés szabályosabb, kiszámíthatóbb, gyorsabb, valamint a kenyér jobban megnő. Jótékony hatásai is vannak – megtalálható benne majdnem minden vitamin, valamint vas, kálium, kálcium, foszfor, kén, és magnézium. Ugyanakkor óriási hátrány, hogy az élesztővel készült kenyérnél a tésztát alkotó fehérjék sokkal nagyobb mértékben maradnak épen, ezért ezek emésztése jócskán megterheli szervezetünket, főleg, hogy a glutén közismerten veszélyes allergén. Az élesztő ráadásul bizonyos emésztőrendszeri betegségek tüneteit is rendkívüli mértékben képes súlyosbítani. Az ipari péktermékek 95 százalékban ilyen eljárással készülnek. Mivel a liszt-víz elegyben itt az erjesztést élesztőgomba végzi, valamint a természetes légköri baktériumok is hiányoznak belőle, sokkal kevesebb ideig áll el és hamar megpenészedik.

A Sparban kapható saját márkás toast kenyér tipikus élesztővel készült kenyér. Fél kilója jelenleg 169 Ft-ba kerül, 09. 23-i csomagolás esetén felbontást követően 09. 25-ig áll el. Tehát összesen két napig. Lejárat utan keresnünk sem kell az ismerős zöld penészfoltokat. A közelében találhatunk néhanapján kovászos kenyeret is, például a Kanizsa pékség Zalai kovászos cipóját. Ennek 400 grammja kerül 389 Ft-ba és 09. 23-i csomagolásnál 10 napig áll el. Külön öröm, hogy hogy a kovászos kenyér a szavatosság lejártát követően kiszárad (zsemlemorzsának tökéletes), nem pedig penészedik.  

A KÉT KENYÉRFAJTA TARTÓSSÁGÁBAN SZEMBEÖTLŐ KÜLÖNBSÉG VAN.

D  AS20150521001

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Melyik kenyeret a sok közül?

Elnézve a szupermarketek polcait és a gyönyörűen becsomagolt ipari péktermékeket, az “egészséges”, “fitt”, “teljes kiőrlésű” és “diétás” feliratokat, elsőre nehéz is lenne kenyeret választani.

EGY NEMRÉGIBEN MEGJELENT TANULMÁNY SZERINT A KOVÁSZOS TÍPUS MA IS A LEGEGÉSZSÉGESEBB.

A kutatás során egy pékipari, valamint két, félig ipari körülmények között készített, 4 és 24 órán át kelesztett kovászos kenyeret táplálkozási mutatók, az emésztőrendszer működését és az emészthetőséget jellemző paraméterek segítségével hasonlítottak össze. Biokémiai és mikrobiológiai jellemzők is az elemzés részét képezték. 

A kísérletben harminchat egészséges felnőtt vett részt, ők tesztelték a kenyereket és az eredmények táblázata és grafikonja magukért beszél.

A kenyérek tésztájának sütés […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/10/05/kovaszos_kenyer/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Száz év volt, mire összejött egy rendes időjárás-előrejelzés

Száz év volt, mire összejött egy rendes időjárás-előrejelzés

Bizonyára Ön is feltette már a kérdést, ha még nem, mi most feltesszük: miként lehetséges, …