Ősidők óta élünk élénkítő szerekkel, de nem valószínű, azért, mert izgatottabbak akartunk lenni. Az élet mindig is kellően veszélyes volt, nem kellett rátenni még egy lapáttal. Inkább teljesítményfokozóként használtuk. A legősibb közlekedési forma a gyaloglás és a futás volt. Ehhez jól jött pár kávébabszem, ahogyan tették és teszik ezt mai is például Ugandában.
A teát több ezer éve, kávét csak 1100 éve ismerjük. A legenda szerint egy Káldi nevű birkapásztor figyelte meg Etiópiában, hogy bizonyos cserjés területeken alig tudja egyben tartani a megkergült birkanyáját.
De hogy mi okozza a serkentő hatást, azt csak 1819-ben tudtuk meg, amikor Ferdinand Runge német vegyész azonosította a koffeint, méghozzá az író-költő fejedelem, Johann Wolfgang von Goethe kérésére. A fickós molekula szerkezetét pedig Hermann Emil Louis Fischer német kémikus fejtette meg, felfedezése pedig 1902-ben Nobel díjat ért.
A kávé az egyik legkedveltebb, az egyetemes kultúrát is formáló élénkítő szer a világon.
Éppen ezért érthetetlen, kinek juthat eszébe kivonni belőle a koffeint.
Nem telt el három év, és Ludwig Rodelius nevű szintén német üzletember máris szabadalmaztatta a koffeinmentes kávét. Hogy pontosan mi motiválta, arról két történet is kering.
Az egyik szerint az apja a túl sok kávéivásba halt bele, pontosabban szívbetegségébe, amit a koffein csak súlyosbított. Ezért tudatosan kísérletezni kezdett a nemes cél érdekében. A másik eredetmítosz szerint nem volt szíve kidobni egy elázott kávészállítmányt. Lefőzött néhány adagot, és meglepődve tapasztalta, hogy továbbra is kávé íze van a folyadéknak. Élénkítő hatásnak azonban nyoma sincs.
Hamar elterjedt a „hamis” kávé. Ipari méretekben kezdtek el mentesíteni, méghozzá háromféleképpen is.
Rafináltság kell a mentesítéshez
Mindegyiket a pörkölése előtt végezik, pörkölés közben ugyanis megváltozik a szemek szerkezete.

A legolcsóbb és legelterjedtebb eljárás az oldószeres. A kávészemeket gőzzel hőkezelik, majd oldószerbe (metilén-klorid, vagy etil-acetát) áztatják, ami kioldja a koffeint. A végén kiszárítják és újra zsákokba töltik. Mivel maradhatnak vissza vegyszermaradványok, mindez nem hangzik túl jól.
A legköltségesebb módszer rafináltabb: a szén-dioxidot gáz és a folyékony halmazállapot közötti szuperkritikus állapotba hozzák, és erre reagál a koffein, méghozzá úgy, hogy kémiailag átalakul, azaz megszűnik koffeinnek lenni. Tisztább módszer, mint az oldószeres, ezért inkább prémium kávéknál használják.
A harmadik, viszonylag környezetbarát eljárással már 1933-ban elkezdtek kísérletezni, de csak 1980-ban fejlesztették ki végleges formájára Svájban: ez a swiss water, és vegyszerek helyett aktív […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/11/24/koffeinmentes_kave_cikoria/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!