2024. március 28., csütörtökMa Gedeon napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 394,00 Ft | USD: 364,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
2024.03.28. Gedeon Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 394,00 Ft | USD: 364,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Mi történik az emberi szervezettel 8000 méteres magasságban?

Hirdetés

Mi történik az emberi szervezettel 8000 méteres magasságban?

A mai napig mintegy hétezer ember mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet (Csomolungmát), elsőként az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj, 1953-ban. De 1978-ig kellet várni, amíg oxigénpalack nélkül feljutottak a csúcsra (az olasz Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler), akiket azóta 193-an követtek oxigénpalack nélkül. Azaz a hegymászók nem egész 3 százaléka volt eddig erre képest.

Mondhatnánk, ennek oka nyilvánvaló, ekkora magasságban annyira kevés az oxigén, amit az emberi szervezet képtelen elviselni. De azért mégsem ennyire egyszerű az egész.

Reinhold Messner és Peter Habeler 1975-ben

Reinhold Messner és Peter Habeler 1975-ben

Hirdetés

Fotó: Heirler / picture alliance / Getty Images

Az emberi test a tengerszinthez alkalmazkodott, ahol a levegő nyomása 1 atmoszféra (101325 Pa), és a levegő 21 százaléka oxigén (O2). Ilyen viszonyokhoz alkalmazkodtak a tüdőből a test szerveibe oxigént szállító hemoglobin molekulák a vérben. Csakhogy a magassággal együtt ritkuló levegőben az oxigéntartalom is csökken, méghozzá exponenciálisan, olyannyira, hogy

a Mount Everest 5300 méter magasan fekvő alaptáborában már csak fele akkora a légnyomás (és fele annyi az oxigén),

mint idelent, a világ legmagasabb csúcsán pedig csak mindössze harmada. A szervezet pedig szó szerint levegő (oxigén) után kapkod, mire a vér besűrűsödik, a szív pedig turbó üzemmódra kapcsol, hogy növelni tudja az oxigéntranszportot a sejtek felé.

Már 2500 is sok lehet

Nem sokan bírják az efféle megterheléseket. Becslések szerint az emberek egynegyede már 2500 méteres magassághoz is nehezen tudnak alkalmazkodni és fellép náluk a magaslati betegség. Jön a fejfájás és a szédülés, a test elgyengül, az erek kitágulnak, a szív pedig egyre gyorsabban ver, hogy oxigénhez juttathassa a szervezetet. Súlyos esetben az ítélőképesség is elveszhet, és az ájulás sem ritka, de akár még kóma és halál is előfordulhat. És ez még csak 2500 méteres magasság.

Ahogy haladunk felfelé, és ahogy egyre gyorsabban csökken az oxigénszint, úgy durvulhatnak a tünetek. Az orvostudomány extrém magas zóna alsó határának nevezi az 5500 méteres szinteket, ahol (ahogyan egyeseknél alacsonyabban is) megnő az agyödéma (high altitude cerebral edema) és a tüdővizenyő (high altitude pulmonary edema) kockázata.

a Mount Everest alaptábora is extrémnek titulált magasság közelében (5300 méteren) fekszik,

ahol csúcstámadás előtt heteket szoktak eltölteni a hegymászók, hogy alkalmazkodhasson a szervezetük a rendkívüli körülményekhez.

Oxigénpalackok hagyományos mászáshoz

Oxigénpalackok hagyományos mászáshoz

Fotó: John van Hasselt / Corbis / Getty Images

Ahogy a legelszántabbak másznak tovább felfelé, elérkezhetnek a következő zóna alsó határára, 8000 méter magasra,

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2023/05/25/a-tudomany-szerint-senki-nem-elhetne-tul-a-8000-meteres-magassagot/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Lenézzük a gyökereket, pedig nem kellene

A globális éhezés 2023-ban történelmi csúcsra ugrott a háborúk és az éghajlatváltozás hatásai miatt. Januárban …