Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Több mint negyven évnyi kutatás után a tudósok nemrégiben feltárták, hogy mi történik az agyban migrén során, és azt is, hogy mi válthatja ki a rohamot, helyzetük azonban nem könnyű, ugyanis egy rendkívül sokoldalú területet kell kutatniuk. Mutatjuk, hogy mit tudunk most és mi az, ami továbbra is megválaszolatlanul maradt a migrénnel kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy a migrén a leggyakoribb neurológiai betegségek közé tartozik, és világszerte mintegy egymilliárd embert érint, hihetetlenül keveset tudunk arról, hogy pontosan mi okozza, hogyan kerülhető el, és hogyan kezelhető a legjobban. Ez részben annak köszönhető, hogy a migrén egy rendkívül összetett állapot, hiszen különbözőképp hat az emberekre, kiszámíthatatlan lehet, és különös módon sokkal több nőt érint, mint férfit – de nem csak ez áll a háttérben.
Ahogy arról a New Scientist is beszámolt, a migrénnel kapcsolatos kutatásokat korábban teljesen háttérbe szorították, a területtel foglalkozó tudósokat nem finanszírozták a különböző egészségügyi központok, ugyanis mindig volt valamilyen más tudományterület, mely prioritást élvezett. Ennek köszönhetően az elmúlt években nem történt áttörés a migrénnel kapcsolatos kutatási területeken, egy maroknyi tudós azonban a pénzügyi nehézségek ellenére is sikerrel járt, és megértették a migrén agyi mechanizmusait.
Talán nincs is olyan ember, aki ne hallott volna már a változatos tünetekkel (fejfájás, erőtlenség) és lefolyási idővel (néhány órától akár napokig) járó rendellenességről, akár saját magán, akár egyik ismerősén tapasztalta meg annak jeleit, mely egyáltalán nem véletlen, a migrén ugyanis a harmadik leggyakoribb betegség a világon. A tudósok megfigyelései alapján a rohamokat három különböző fázisban lehet elkülöníteni, ezek a következők:
- A legtöbb migrénes roham egy úgynevezett előérzeti fázissal vagy prodrómával kezdődik, mely számos tünettel járhat, például hangulatváltozással, nyakmerevséggel és ásítással.
- A prodrómát általában maga a migrénes roham követi, mely gyakran gyengeséggel, érzékszervi zavarokkal és persze fájdalommal is járhat, utóbbi az enyhétől egészen az elviselhetetlenig terjedhet.
- Végül a migrén “másnapossága”, vagy a posztdrome következik, amelynek következtében egyesek napokig fáradtak, vagy rosszul érzik magukat a migrénes roham után.
Azt tehát már régóta tudjuk, hogy hogyan épül fel egy migrénes roham, kialakulásának okaira azonban évtizedekig nem jöttek rá a tudósok. A korábban is említett áttörést részben Lars Edvinssonnak, a svédországi Lund Egyetem professzorának köszönhetjük, aki az 1980-as és 1990-es években szintén lehetetlennek találta, hogy finanszírozást kapjon a migrénnel kapcsolatos kutatásaihoz, így inkább mellékvágányra tette projektjét és a stroke-kal kezdett foglalkozni – elmondása szerint ez volt az, ami a tudomány világában tartotta őt.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2023/03/26/migren-fejfajas-kutatas-neurologia/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
