Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Húsz évvel ezelőtt a Human Genome Project bizonyította, hogy az emberi genom 20 000, fehérjét kódoló gént tartalmaz, de ezek a DNS-ünk mindössze 2 százalékát teszik ki. A maradék, a sötét genom fő funkciója a fehérjetermelő gének dekódolási folyamatának vagy expressziójának szabályozása.
Az izlandi kutatóvállalat több súlyos betegség kulcsfontosságú genetikai kockázati tényezőjét tárta fel a szív- és érrendszeri betegségektől a rákig, így járult hozzá az Alzheimer-kór, a skizofrénia, a koszorúér-betegség különböző formáinak és sok más krónikus betegség öröklött kockázatának megértéséhez – olvashatjuk a BBC-n. De a genetika és a psziché összefüggéseit is vizsgálják, a genom és a személyiségünk kapcsolatait.
Saját akarat vagy biológia?
Kári Stefánsson, a cég alapítója szerint az emberi faj a genomban lévő információk, majd ezeknek a környezettel való kölcsönhatása alapján jött létre. Izland azért jó a vizsgálatok szempontjából, mert kis népessége viszonylag elszigetelt volt az évszázadok során, vagyis nincs olyan genetikai változatosság, mint más nemzeteknél. Így a tudósok könnyebben azonosíthatják a génváltozatokat.
A 73 éves neurológus-filozófus Stefánsson azt vallja, hogy
a szüleinktől örökölt DNS és a véletlenül szerzett, mintegy 70 spontán genetikai mutáció tudat alatt erősen determinálja viselkedésünket.
A hajlamok, az idegenkedések, az élvezetek mind a genetikától függhetnek.
Tizenöt évvel ezelőtt egy 2000 brit felnőtt körében végzett felmérés mutatta ki először, hogy létezhet bennünk egy „hobbigén”, ami a szabadidős tevékenységekért felelhet. A családfa, az ősök kedvelt szabadidős tevékenysége kimutatja a hajlamot, ami végigvonulhat a generációkon. Tudjuk, mi volt a dédnagypapa kedvenc tevékenysége? Ha például festett, ne csodálkozzunk, ha a gyerekünk is szívesen ragad majd ecsetet, és ül a vászon elé.
A deCODE tudósai megtalálták azt a génváltozatot, ami meghatározza, hogy szeretjük-e a keresztrejtvényeket, de ez nem jelenti a tehetséget is, az a gyakorlástól és a kitartástól függ. Danielle Dick, a New Jersey-i Rutgers […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2023/05/21/genetika-akarat-dontesek-genom-szekvencia/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
