Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Azt mondanám, hogy a srác Donald Trump stressz-szindrómában szenved” – mondta másfél éve a német pszichiáter barátnőm Felixről, a 18 éves fiúról, akit kezelt.
Felix 2024 decemberében, egy hónappal Trump győzelme után került be a bajor klinikára pániktünetekkel (mellkasi szorítás, szédülés, légszomj, halálfélelem). A fiúnak semmi más mentális problémája nem volt korábban; kiegyensúlyozott, szerető családból jött, jól tanult, másfél éve volt egy barátnője, akivel rendszeresen jártak a szélsőjobboldali AfD elleni Antifa-tüntetésekre és küzdöttek a klímavédelemért.
Egyéves évfordulójukra egy ACAB (All Cops Are Bastards) feliratú pólóval lepték meg egymást.
Amikor azonban Trump novemberben legyőzte Kamala Harrist, Felix összeomlott. Csak gyógyszerek és pszichoterápia segítségével tudott újra funkcionálni, vagyis iskolába járni.
A pszichiáter barátnőm szerint a politika ma már aktív stresszfaktor a praxisában. A választási kampányok és a közhangulat radikalizálódása konkrét tünetekkel – pánikrohamokkal, szorongással – kísérve jelentek meg a rendelőkben és a klinikákon.
„A politika többé nem közügy, hanem egyéni kórtörténet is” – mondta nekem.
Alapból szorong, vagy csak a politika miatt?
A politikai választási időszakok és a választási eredmények az elmúlt évtizedekben a krónikus stressz egyik jelentős forrásává váltak; annyira, hogy a politikai szorongást sokan ma már különálló pszichológiai fogalomként kezelik.
Az általános szorongással ellentétben a politikai szorongás gyakran szorosabb összefüggést mutat az iskolázottsággal és a politikai elkötelezettséggel:
minél tájékozottabb valaki, annál nagyobb szorongást érezhet.
A 2016-os amerikai választások óta egyre több kutatás firtatja, hogy miben tér el a politikai szorongás az általános szorongástól, és mennyiben függ össze vele.
Vagyis: azért szorong-e jobban valaki kampányidőszakban, mert alapból magasabb az általános szorongásszintje, vagy a politikai szorongás független ettől?
A szorongást a tudomány vonás- és állapotszorongásra osztja: a vonásszorongás (trait) azt jelenti, hogy állandó hajlamod van az aggódásra, míg az állapotszorongás (state) akkor jelentkezik, ha egy helyzetet veszélyesnek vagy fenyegetőnek ítélsz. Felixre nem szorongós alkat, de az amerikai elnökválasztásoktól mégis összeroppant.
A politika sajátosan stresszel minket
A politikai szorongás fogalma egyelőre korántsem egyértelmű.
Weinschenk és Smith 2023-as, egy kisebb mintán végzett kutatása azt mutatta, hogy a politikai és az általános szorongás különböznek egymástól: mutatóik nem egyetlen közös háttértényezőre vezethetők vissza. A kutatók arra jutottak, hogy ami bejósolja az általános szorongást (pl. gyermekkor, genetika, nem), az nem jelzi előre a politikai szorongást.
Vagyis a fokozott politikai aggódás olyan egyéneket is érint, akik nem szenvednek általános szorongástól.
A faji/etnikai kisebbségek vagy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők helyzete jól mutatja, hogy válik el egymástól a kétféle szorongás: nekik lényegesen magasabb az általános szorongásszintjük, míg a kifejezett politikai stresszel és szorongással foglalkozó tanulmányok kevés összefüggést mutatnak a társadalmi-gazdasági státusszal vagy a kisebbségi léttel.
Kutatások szerint tehát van valami sajátos abban, ahogyan a politika stresszel minket; az érzelmek széles skáláját képes kiváltani belőlünk a lelkesedéstől, rajongástól kezdve az aggodalmon, kétségbeesésen át az undorig, frusztrációig, felháborodásig.
President Trump Stress Disorder
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) évente értékeli a választási stresszt. 2024-ben a megkérdezett 77 százaléka jelölte meg az ország jövőjét jelentős stresszforrásként, 73 százalék a gazdaságért aggódott, 69 százalékuk pedig kifejezetten az elnökválasztást nevezte meg stresszorként.
2024-ben először fordult elő, hogy a megkérdezettek közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy fél a választási eredményeket követő széleskörű erőszaktól, több mint felük pedig a demokrácia végétől tartott.
Az Egyesült Államokban főleg Donald Trump első ciklusától kezdve sokasodtak meg a politika mérgező hatásával kapcsolatos kutatások.
Amerikaiak tömegei számoltak be arról, hogy a politika miatt megemelkedett a stressz-szintjük, nem tudnak aludni, a politikán rágódnak, vagy túl indulatos posztokat osztanak meg, sőt, egyesek öngyilkossági gondolatokat is bevallottak.
A megkérdezettek fizikai állapota romlott a 2020-as választások után is; különösen a magukat baloldalinak valló, politikailag aktív fiatalok számoltak be negatív hatásokról.
Az pedig, amit a német pszichiáter barátnőm félig viccesen mondott a President Trump Stress Disorderről (stressz zavar), azóta több cikknek is tárgya.
Szorongás fejben, testben, tettben
A szorongás kognitív, viselkedéses és testi tünetekkel jár. A kognitív jelző a gondolkodási folyamatokra utal: szorongás közben az agyunk nem tud logikusan mérlegelni, mert lefoglalja a katasztrófavárás, főleg a negatív vagy fenyegető híreket vesszük észre és szüntelenül a rossz forgatókönyvön pörög az agyunk.
A szorongás kívül látható, viselkedéses tünete az elkerülés: nem nyitjuk meg a híroldalakat, vagy kerüljük azokat a barátainkat, akik más pártra szavaznak. Vagy épp ellenkezőleg:
kényszeresen, ötpercenként csekkoljuk a híreket – így szeretnénk érezni, hogy van kontrollunk az események felett.
Szorongásnál a limbikus rendszer részét képező amygdala kiadja a parancsot: veszély van, készülj a harcra, vagy menekülj! A testünk pedig túlélő üzemmódba kapcsol – a kutatások szerint ehhez már a kardfogú tigris helyett elég egy húzósabb választási kampányhajrá is.
A politikai meggyőződésünkkel ellentétes hírek hallatán megfeszül a vállunk és egyéb izomzatunk, felgyorsulhat a pulzusunk és légzésünk vagy lelassulhat az emésztésünk.
Miért reagálunk ősi módon a hírekre?
A 2008-as amerikai választások után, amelyet Barack Obama nyert meg, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!