Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Föld elektromágneses sugárzási környezetének egyik legérdekesebb aspektusa egy gyenge elektromágneses tér, amelyet Schumann-rezonanciákként ismerünk. Ezek az állóhullámok a Föld felszíne és a Föld ionoszférájának alsó része közötti gömb alakú „üregben” helyezkednek el, villámcsapások hozzák őket létre, és tartják fenn. Frekvenciaspektrumukat a rendkívül alacsony tartományban a Föld felszíne és az ionoszféra között kialakult „üreg” méretei határozzák meg. A Schumann-rezonanciák amplitúdója és frekvenciája egyaránt napról napra, sőt óránként is változik, elsősorban a napviharoknak a Föld ionoszférájára gyakorolt hatásai, a geomágneses anomáliák miatt.
A MeteoAgent űridőjárás-alkalmazás februárban emelkedett Schumann-rezonancia értékeket jelentett, amelyeket magasnak és az emberi szervezetre potenciálisan zavarónak minősített. A fő frekvencia jellemzően másodpercenként körülbelül 7,83 hertzes ciklust pulzál, és számos magasabb frekvenciájú sávot is észlel. Több kutatás szerint ezek a frekvenciák hatnak az alvásunkra és a koncentrációnkra, mert az összpontosítás/ellazulás agyhullámmintáival szinkronban lehetnek, de hogy milyen mértékben befolyásolják az emberi egészséget, még vitatott.
A kaotikus események, például a napkitörések, a geomágneses viharok, vagy egyéb űridőjárási jelenségek megzavarhatják a Föld mágneses mezejét, és megváltoztathatják a rezonanciát, ami fülzúgást, izomfeszültséget, fáradtságot és agyködöt is okozhat.
Csütörtökön, február 19-én a MeteoAgent arról számolt be, hogy a Föld Schumann-rezonanciája továbbra is magas, mivel egy mérsékelt napkitörés felkavarta a bolygó mágneses mezejét. A tudósok ezeket a zavarokat egy index segítségével követik nyomon, amely azt méri, hogy a bolygó mágneses mezejét mennyire rázza meg az űridőjárás. A skála nullától kilencig terjed, ahol a nulla szélcsendes időjárást jelent, az öt feletti érték pedig geomágneses vihart, amely megzavarhatja a műholdakat, az elektromos hálózatokat és a rádiójeleket.
Ez a K-index néven ismert érték február 19-én 3,7-re esett, ami azt jelenti, hogy a Föld elektromágneses aktivitása magasabb a szokásosnál, de nem olyan intenzív, mint a korábbi, ebben a hónapban jelentkező csúcsok. Februárban már négy olyan nap volt, amikor a K-index 5,0 fölé emelkedett. Amikor pihenünk vagy alszunk, az agy lassú „théta” agyhullámokat termel, másodpercenként négy–nyolc ciklust, ami hasonló a Schumann-rezonancia fő frekvenciájához.
Ezek az átfedések, a Föld elektromágneses aktivitása befolyásolhatja a hangulatot vagy az alvást, szorongást is okozhat, illetve koncentrációs nehézségeket, fülzúgást.
Mert ha aludni próbálunk, az agy théta hullámai négy és nyolc Hz között mozognak, pontosan összhangban a Föld természetes zümmögő rezgésével. De a nyugodt szívverést más is megzavarhatja, időjárás, a Napból kilőtt és a Földbe csapódó töltött részecskék, napszél, napkitörések. A szélsőséges űridőjárás az ionoszférát úgy befolyásolja, hogy hirtelen több töltéssel rendelkező részecskét ad hozzá összetételéhez, felborítja annak normál elektromos vezetőképességét, és a Schumann-rezonanciahullámok intenzívebb verődését okozza.
Mit mond róla a NASA?
A Schumann-rezonanciák magyarázatára tett korai kísérletek a XX. század elejére nyúlnak vissza, a hullámok létezését 1925-ben bizonyította Appleton és Barnett, de a teljes körű leírást csak a névadó Schumann adta meg 1952–1954-ben.
A NASA mérései szerint a Föld felszíne és a Föld ionoszférája közötti gömb alakú […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!