Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy új kutatás szerint a szervezet halála nem egyenlő a sejtek halálával is, ezek akkor is tovább működnek, miután gazdatestük elpusztult, és gyakran új biológiai funkciókat fejlesztenek ki. Az eredmények megkérdőjelezik az élet és halál fogalmát, és az orvostudomány egy új területét nyitják meg.
Létezésünk biológiai ciklusa viszonylag egyszerűnek tűnik: megszületünk, élünk, meghalunk. De ha a létezést sejtek szintjén vizsgáljuk, a dolog egy kicsit bonyolódik. A Homo sapiens mintegy 30 billió sejtből álló konstellációt alkot, élő sejtek és mikrobák kollektív organizmusai vagyunk, amik kooperálva alkotják az életünket, vagyis működésünket. De úgy tűnik, a halál nem a vég, inkább egy új és váratlan dolog kezdete – legalábbis a sejtek számára.
Elmosódó határok
Egy új tanulmányban, ami a Physiology folyóiratban jelent meg, azt olvashatjuk, hogy az élet és a halál közötti határ talán nem is olyan éles és egyértelmű, mint korábban gondolták. „Az életet és a halált hagyományosan ellentéteknek tekintik” – mondták a tanulmány társszerzői, Peter Noble, a Birminghami Alabamai Egyetem mikrobiológia professzora és Alex Pozhitkov, a City of Hope rákközpont bioinformatikai kutatója. Véleményük szerint egyfajta harmadik állapot, ha egy elhalt szervezet sejtjeiből új, többsejtű életformák jönnek létre.
Az persze, hogy egy élőlény halála nem egyenlő sejtjeinek halálával, nem újdonság, ezért is vannak szerv-, szövet- és sejtátültetések. De az új kutatások szerint ennél többről van szó, a sejtek képesek átszerveződni és új formákat ölteni a szervezet halála után. Ráadásul megfelelő körülmények között, tápanyagokkal, oxigénnel, bioelektromossággal vagy biokémiai jelzésekkel ellátva bizonyos sejtek többsejtű organizmusokká fejlődhetnek, amelyek a halál után új funkciókkal rendelkeznek.
Már 4 éve kimutatták, hogy az elpusztult békák bőrsejtjei spontán módon képesek átszerveződni és többsejtű organizmusokat, xenobotokat hoznak létre. Ezek a sejtek eredeti biológiai funkciójukon túl új szerepeket alakítanak ki.
Például szőrszerű csillókat használnak mozgásra és nem nyálkát, de képesek lehetnek információkat rögzíteni, öngyógyítani és korlátozni a replikációt. Hasonló eredményeket értek el az emberi tüdősejtekkel is, amelyek miniatűr többsejtű organizmusokká, úgynevezett antropobotokká tudnak összeállni, mozogni, sőt akár meg is tudják javítani magukat és a közeli neuronokat. Ez viszont megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a sejtek és az organizmusok csak előre meghatározott módon fejlődhetnek.
A mesterséges intelligencia által tervezett többsejtű organizmusok a xenobotok egyre nagyobb tudományos figyelmet kapnak látszólagos autonómiájuk miatt. Eredeti biológiai funkciójukon túl új szerepeket alakíthatnak ki, újra összeállhatnak, megújult funkcióik lehetnek. Az élet egyfajta „harmadik állapotát” alkothatják.
Ezek a formák valószínűleg nem lennének jelen a természetben, de a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/01/26/elet-halal-sejt-tuleles-tudat-xenobot/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!