Óriási feltűnést keltett az emberiség ősanyja, Éva, amikor Ádám társaságában debütált az almafa tövében a Newsweek címlapján 1988 januárjában. Egy évvel korábban már hírt adott magáról szűkebb publikum előtt a Nature tudományos folyóiratban, amelyben a cikket jegyző kutatók (Rebecca L. Cann, Mark Stoneking és Allan C. Wilson genetikusok és munkatársaik) öt földrajzi populáció 147 akkor élő emberének DNS-elemzése alapján kijelentették, hogy minden Homo sapiens Afrikából ered,
és az emberiség egyetlen közös ősanyától származik, akit genetikai módszerekkel meg is lehet találni.
Futótűzként terjedt el a szenzációs teória, az ősanya pedig hamar megkapta a Mitokondriális Éva művésznevet az újságíróktól, és azonnal popkulturális ikonná avanzsált.
Mitokondriális Éva? Furcsa egy név,
de a nyelvtörő elnevezésnek nyomós oka volt:
a kutatók ugyanis a sejtek mitokondriumának DNS-mutációi alapján számolták ki, mikor élhetett közös ősanyánk, ezt az időszakot pedig 200 ezer évvel ezelőttre datálták, és azt mondták, vagy a dél-afrikai Kalahári-medencében, azon belül is a mai Botswana területén fekvő Makgadikgadi-medencében, vagy pedig kelet-Afrikában, de mindenképpen Afrikában élt.

Magabiztosak voltak az Éva-elmélet szerzői, mivel elsők között dolgozták ki forradalminak számító „molekulárisóra”-módszerüket, és nem véletlenül választották a mitokondriumokat a megbízható időmérés eszközéül.
Ütött már az óra
Ezek a sejtszervecskék minden sejtünkben megtalálhatóak, ők felelnek sejtjeink (és összességében az egész szervezetünk) energiaellátásáért. Az élet kialakulásának hajnalán még külön lények voltak, aztán körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtt szimbiotikus kapcsolatba léptek a nagyobb sejtekkel, és onnantól nem hagyták el azokat soha.
Igazi win-win együttműködést kínáltak fel:
mint egy molekuláris erőmű, energiabomba-koenzimet (adenozin-trifoszfátot) fognak szolgáltatni a gazdasejtneknek, cserébe pedig menedéket kérnek. Az élet burjánzása (és hogy mi, emberek egyáltalán létezünk, és egyebek mellett Évát keressük) ékesen bizonyítja, hogy a csapatmunka busásan meghozta gyümölcsét.
A mitokondriumok azonban – bizonyos mértékig – máig megőrizték függetlenségüket.
Olyanok, mint egy ontudatos startupvállalkozás,
amelyet felvásárolt egy multicég, de nem tagozódik be teljesen a megaszervezetbe, hanem annak keretein belül, de saját maga módján teszi a dolgát. Megőrizték ugyanis saját szuverén DNS-üket, elkülönülve a legfontosabb külső tulajdonságainkat örökítő fősejt-DNS-től, ráadásul a mitokondriális DNS-ek (mtDNS) annyira makacsok, hogy
- nem hat rájuk semmiféle evolúciós nyomás,
- a fősejt DNS-ével ellentétben nem rekombinálódnak (nem hoznak létre újfajta génvariációkat),
- és néhány apró mutációtól eltekintve nagyjából érintetlenül öröklődnek anyáról a gyermekre. De csak és kizárólag a lányutódokra.
Pont ezek miatt a különleges tulajdonságaik miatt figyeltek fel rájuk a kutatók, és választották az mtDNS-eket molekuláris órájuk precíz motorjaiként.

Az mtDNS csodája, hogy a gyerek kizárólag az anyjától örökölheti, és nem keveredik össze az apai DNS-sel, mint a többi gén. Idővel azonban előre látható ártalmatlan, véletlenszerű mutációk alakulnak ki az mtDNS-ben is, ami nem jár sem evolúciós előnyökkel, sem pedig károkkal. Előfordulásuk gyakorisága pedig közel állandó, körülbelül 3500 év,
ezért is lehet ideális mutatója az emberek rokoni kapcsolatainak
és pontos mércéje akár egy ősidőkbe visszanyúló családfa felállításának is. Ha a most élő emberek mtDNS-eit összehasonlítják, akkor a mutálódási sebesség birtokában megbecsülhetik egy bizonyos mutáció korábbi idejét. Minél kevesebb a megjósolható mutáció, ahogy mennek vissza az időben, annál szorosabb rokoni kapcsolatot lehet feltételezni. Végül eljuthatunk egyetlen olyan őshöz, akinek mitokondriális DNS-éhez a vizsgált emberek mindegyike visszavezethető.
Amikor a kutatók futtatták számítógépeiket, és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!