Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nyolcvan éve bukott el Hitler Németországa, és szinte mindenki ismeri a Földön a híres fotót, amin szovjet katonák győzelmi zászlót tűznek ki a Reichstagra Berlinben, hivatalos szovjet beszámolók szerint 1945. április 30-án. Kitűnő felvétel, felemelő jelenet, a történelem legvéresebb háborújának végét lezáró drámai kép, valósággal beleég a retinánkba. Ezen felül a Vörös Hadsereg katonái számára az egykori német szövetségi parlament elfoglalása a náci Németország elleni háborúban hozott áldozatuk és végső győzelmük legerősebb szimbóluma is. Csakhogy a nevezetes fénykép nem április 30-án készült.
Azon a napon már több mint egymillió szovjet katona hatolt be és harcolt utcáról utcára, házról házra Berlinben. Hitler előző nap feleségül vette Eva Braunt, majd 30-án reggel – miközben a harcok már csak pár száz méterre folytak a Birodalmi Kancelláriától – még eligazítást tartott föld alatti bunkerében. Délután fél négy körül mindketten ciánkapszulát vettek be, a Führer pedig, hogy még csak véletlenül se kerülhessen a szovjetek fogságába, főbe is lőtte magát. A holttesteket ezután előzetes utasításának megfelelően elégették egy bombatölcsérben.
Több változat is létezik arról, mi történt
A propagandisztikus ferdítések-tódítások miatt nehéz pontosan visszagöngyölíteni az eseményeket. Az viszont tudható, hogy Sztálin határozott utasításba adta, hogy még az amerikaiak és a britek előtt, május 1-jére, a munka ünnepére el kell foglalni Berlint, a világraszóló diadalt pedig az egykori német szövetségi parlamentre kitűzött szovjet zászlónak kell jelképeznie.
Mindez azt jelentette, hogy ha törik, ha szakad, május 1-jére be kell venni a Reichstagot.
Állítólag ez sikerült is. Mihail Minin szovjet közkatona néhány társával éjszaka bejutott az épületbe, mielőtt felértek volna a padlásra, zászlórúd gyanánt letéptek egy másfél méteres csövet a falról, kimásztak a tetőre és egy szobor tetejére kitűzték a vörös lobogót. Erről a fegyvertényről azonban – mint azóta kiderült – nem készült fotó. Ráadásul
a Reichstagot hevesen védő német katonák többször is visszafoglalták az akkor már 12 éve romos épületet.
Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én ugyanis máig nem teljesen tisztázott körülmények között teljesen leégett (innen jön az „Ég, mint a Reichstag” szólás), a gyújtogatással pedig Hitler a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva nyirbálta meg erősen az alkotmányos szabadságjogokat és építette ki totális náci diktatúráját Németországban. A Reichstag tehát sokszorosan erős szimbólum volt.
Egy másik, a kommunizmus évtizedeiben mesélt verzió szerint két nappal később, május 2-án tűzte ki a győzelmi zászlót Sztálin földije, a grúz Meliton Kantarija őrmester Alekszej Bereszt hadnagy vezetésével, Mihail Jegorov tizedes társaságában. Sokáig tartotta magát ez a történet, de a most elfogadott hivatalos álláspont szerint a 18 éves kijevi Alekszej Kovaljové az érdem, valamint az őt alulról segítő bajtársáé, a dagesztáni Abdelhakim Iszmaljové, a harmadik katona a minszki Leonyid Goricsev volt, aki a megvágott képváltozaton nem látszik.
Csak a fényképész személye biztos
Egyetlen biztosat tudunk csak a képről, hogy azt a 28 éves, Ukrajnában született Jevgenyij Haldej, a TASZSZ szovjet hírügynökség fotósa készítette, legkorábban május 2-án, de nem kizárt, hogy valamelyik rá következői napon, amikor már végleg elfoglalták a Reichstagot. Az utcán járó-kelő embereket nézve is erős a gyanú, hogy
nem egy csata hevében kibontakozó eseményt, hanem egy utólag megkomponált győzelmi jelenetet kapott Leica 3-asával lencsevégre.
A diadalmas rekonstrukcióra állítólag három arra járó szovjet katonát kért meg, ők voltak Alekszej Kovaljovék. Egy egész tekercs filmet elhasznált, közülük az egyik a 20. század ikonikus fotója lett, és a világ szinte valamennyi iskolai történelem tankönyvében szerepel.
Kínosan mutattak a karórák a füstben
Haldej már 1941-től kezdve haditudósítóként és frontfotósként kísérte a Vörös Hadsereget, többek között Budapesten és Bécsen át. Amikor a szovjet erőknek már nem sok kellett, hogy elfoglalják Hitler fővárosát, éppen a moszkvai TASSZ-központban tartózkodott.
Parancsot kapott – egyesek szerint egyenesen Sztálintól – hogy haladéktalanul repüljön Berlinbe megörökíteni a szovjet győzelmet.
Van olyan változat, hogy a képen látható sarló-kalapácsos zászlót nagybátyja varrta kérésére három éttermi abroszból, <a href="https://time.com/archive/6943450/remembering-a-red-flag-day/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!