Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Csányi Vilmos a napokban azt mondta az Indexnek, hogy két démoni faj él a Földön, az ember és a csimpánz, akik nemcsak megölik a prédákat, hanem olykor meg is kínozzák azokat, mielőtt megölik. Többen jelezték azonban, hogy
nemcsak legközelebbi rokonunk gyötör élvezettel, hanem más állatok is,
például az orka vagy gyilkos bálna néven is ismert kardszárnyú delfinek is. Ezek a hétméteres, 3-4 tonnás ragadozó emlősök imádják a fókabébiket (megenni), de amikor elkapják, nem pusztítják el azonnal őket, hanem orrukkal több méter magasra dobálják, és amikor a fókakölyök visszacsobban a vízbe, egy másik kardszárnyú újra a levegőbe repíti. És így tovább, „labdáznak” vele, miközben a kis fóka minden bizonnyal szörnyű kínokat él át.
Tortúrának teszik ki áldozatukat, hasonlóan, mint a macskák, akik köztudottan szeretnek hosszasan eljátszani a zsákmánnyal, a kismadárral, gyíkkal és hát persze az egérrel: dobálgatják, elengedik, majd újra elkapják, farkuknál fogva lóbálják, lógatják, pofozgatják azokat, mielőtt végeznek velük.
De miért kínoznak az állatok? Hogy elszórakoztassák magukat, mielőtt így vagy úgy lezárják a vadászatot? Vagy csak öncélúan kegyetlenkednek? Ugyan miféle evolúciós előnye lehet ennek az értelmetlennek tűnő szokásnak? A Természet ugyanis takarékos, nem sok viselkedés, tulajdonság alakul ki és marad fenn csak úgy, minden ok nélkül, l’art pour l’art.
Igazi ínyencek, apró szépséghibával
Hát azért, mert miközben haláltusáját vívja az áldozat, rettenetesen fél, a csúcsra járó feszültség pedig adrenalint (stresszhormont) szabadít fel, amely nemcsak a fájdalomérzetét késlelteti, de megnöveli a vérnyomását és a vércukorszintjét is.
Az édesebb vérben úszó préda pedig finomabb
– hangzik a mélyen gyökeret vert közkeletű válasz. A macska (vagy éppen az orka) tehát azért „játszik”, hogy alaposan megklopfolva „megpuhítsa”, vérbőséget okozva szaftosabbá tegye és megédesítse a friss fogást (az orkák gasztropreferenciáiról egyelőre nem sokat tudunk). Úgy is mondhatnánk, hogy megrögzött húsimádóként ösztönösen képesek (szó szerint is) feldobni a széttépnivalót (velük szemben egy növényevő hiába pofozgatja a káposztaleveleket, nem lesz ízesebb).
Bámulatos magyarázat. Kár, hogy nem igaz.
A körülbelül 8 ezer évvel ezelőtt az ember mellé szegődött macskák (a kutyák már több tízezer évvel korábban a közelünkben ólálkodtak) rendkívül specializálódott ragadozók, és számtalan kedves dolog elmondható róluk, de az, hogy édesszájúak lennének, semmiképpen.
Ennek pedig fölöttébb prózai oka van: nem érzik az édes ízeket.
Napi kalóriabevitelük zöme fehérjékből és zsírokból származik, és csupán két százalékban szénhidrátokból. Nem tudni pontosan, miért alakult így, de más húsevő rokonaiktól, például a hiénáktól eltérően, a macskafélék (a házi macskáktól az oroszlánokon át a tigrisekig) nem rendelkeznek azokkal az aminosav-bázispárokkal, amelyek az édes íz érzékeléséhez szükséges gén DNS-ét alkotják. Sőt, a szénhidrátokat alig tudják megemészteni, májukból ugyanis szinte teljesen hiányzik az ehhez szükséges glükokináz enzim, ezért
a cirmos házi kedvencek akár cukorbetegek is lehetnek, és inzulinra szorulhatnak,
ha a kelleténél magasabb szénhidráttartalmú macskaeledelt kapnak rendszeresen.
Ha jobban belegondolunk, a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2023/02/21/nem-csaka-acsimpanzok-hanem-a-macskak-is-kegyetlenek/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
