Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Simon Baron-Cohan neves brit klinikai szakpszichológus korábban arról beszélt, hogy az autizmus spektrumzavar (ASD) szélsőségesen férfias agyi működéssel jár együtt. Ezt két évtizeddel ezelőtti kutatására alapozta, melyben kijelentette, hogy a férfi agy túlnyomórészt a megértésre és a rendszerek felépítésére van kódolva, míg a női agy empátiára.
Most Baron-Cohan egy Guardiannek adott interjúban nyilatkozott arról, hogy megbánta a neurodivergencia ilyen jellegű leírását, mivel könnyen félreértéshez vezethet. Úgy gondolja, a hasonló kifejezések ma már inkább megtévesztőek, így nem segítik az értelmezést.
Van egyfajta mítosz, miszerint az autista emberekből hiányzik az empátia
– mondta Baron-Cohan. Ez viszont, ahogyan azt a szakpszichológus is kijelentette, nem valóságos.
Baron-Cohan a Guardiannek elmagyarázta, hogy az „extrém férfias agyi működés” jelzőt mely jelenségre értette: az autizmus spektrumzavarral rendelkező emberek gondolkodása a kognitív empátiában (arckifejezések, nyelv és kontextus értelmezésében) különbözik, az affektív empátiában (mások érzéseire adott belső válaszban) azonban nem.
A neurodivergens idegrendszer két típusa
Egy nemzetközi kutatás, amelyet az Olasz Műszaki Intézet és a Child Mind Intézet együttesen készített – 1000 neurotipikus, 940 neurodivergens MRI, illetve 20 egérmodell alapján –, két eltérő agyi kapcsolatrendszert határozott meg:
- hiperkonnektivitás: egyes agyi hálózatok túl erősen kapcsolódnak;
- hipokonnektivitás: ugyanazok vagy más agyi hálózatok gyengébben kapcsolódnak.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy az agy különböző részekre osztható, amelyek a legalapvetőbb emberi funkcióktól kezdve például a hőérzékelésért is felelnek. Ezeket idegpályák kötik össze, amelyeken az információt szállító idegsejtek haladnak. Hogyha valamilyen inger éri a szervezetet, a sejtek az idegpályákon szállítják az adott benyomást az agy megfelelő részébe.
A hiperkonnektivitás esetében ez az információ-szállító rendszer szokatlanul erősen összekapcsolódik, ami ahhoz vezet, hogy ha egy egység aktiválódik, akkor több más is bekapcsol mellette. Például egy ajtó csapódás nemcsak hangként érkezik el a neurodivergens idegrendszerhez, hanem egyszerre bekapcsol az érzelmi, vegetatív, és a szenzoros idegrendszer. Amíg a neurotipikus agy sorban vagy fokozatosan jut hozzá az információkhoz, a hiperkonnektív agy egyszerre fogad be nagy mennyiségű információt.
A hipokonnektivitást úgy kell elképzelni, mintha nem lenne elég idegpálya-kapcsolódás, amin az információ tud haladni. Ezért nehézséget okozhat beszélgetés közben témák között ugrálni, vagy értelmezni a másik testbeszédét. Az információ eljut a neurodivergens idegrendszerbe, azonban az agy részei között kevesebb lehetősége van vándorolni.
Tehát a két típus ugyanúgy autizmus spektrumzavarral diagnosztizálható: az egyik esetben túl sok rendszer működik egyszerre, a másik esetben bizonyos rendszerek nem kommunikálnak eléggé.
Fontos felfedezése a kutatásnak, hogy a két típus kizárólagosan nem különül el egymástól. Egy ember esetében mindkét típus jellemző lehet.
Az autizmus spektrumzavar egy idegrendszeri fejlődési eltérés, más néven neurodivergencia, amely befolyásolja a társas kapcsolatokat, az interakciót és az információfeldolgozást. Mivel ez egy spektrum, tág a jellemzők intenzitásának köre. Az autizmus nem gyógyítható, és nem is gyógyítandó. Ahelyett, hogy az autizmus spektrumon lévőket igazítanánk a világhoz, a világnak kell befogadóvá válnia irántuk. Fontos tudnunk ezekről a lényegi jellemzőkről, hogy megfelelő környezet vegye körbe azokat is, akik neurodivergenciával rendelkeznek.
Az autizmus kialakulása és stigmatizáció
A spektrumzavart mindig is stigmatizáció bélyegezte meg, ami miatt diszkrimináció, és bántalmazás éri a mai napig az érintetteket. Emiatt nem kapnak megfelelő orvosi ellátást, nem jutnak oktatáshoz, vagy ha igen, a különböző viselkedés miatt kiközösítés áldozatává válnak. Sok gyermek azért nem kap időben megfelelő diagnózist, mert a stigmatizáció miatt először a neurodivergencia ellenkezőjét akarják orvosi szinten bizonyítani.
A stigmatizáció a legtöbb esetben az autizmus okával és viselkedési mintáival kapcsolatos tévhitekből ered. Például gyakori elgondolás, hogy a kötelező oltások okozzák az autizmust, ami természetesen nem alátámasztható. A Kaliforniai Egyetem 2026 elején […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/07/12/autizmus-tudomany-neurodiverzitas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!