A tudományos körökben csak LLSVP-ként (nagy, alacsony nyírási sebességű tartományokként) emlegetett struktúrák létezésére az 1980-as években derült fény. A földrengések által keltett szeizmikus hullámok ugyanis gyanúsan lelassulnak, amikor áthaladnak a Föld mélyének bizonyos pontjain. Az adatok kirajzolták a képet: két hatalmas, a környezetétől eltérő összetételű régió rejtőzik mintegy 2900 kilométerrel a talpunk alatt – az egyik Afrika, a másik a Csendes-óceán mélyén.
Hold-törmelék vagy ősi magma?
A jelenségre számos elmélet született az évek során. Egyesek szerint ősi tektonikus lemezek „temetőjéről” van szó, mások úgy vélték, egy ősi magmaóceán maradványai. A legizgalmasabb teória azonban talán az volt, hogy ezek a tömbök a Theia nevű, Mars-méretű égitest darabjai, amely a Földnek ütközve létrehozta a Holdat.
A Rutgers Egyetem kutatói által vezetett és a Nature Geoscience-ben publikált új tanulmány azonban más irányba mutat. Yoshinori Miyazaki geodinamikus és csapata szerint a megoldás a Föld születésének kaotikus időszakában keresendő – írja a Science Alert.
A hiányzó láncszem: a szivárgó mag
A korábbi modellekkel volt egy kis bökkenő: ha a Földet egykor borító magmaóceán egyszerűen csak lehűlt és kikristályosodott volna (mint egy szépen rétegzett torta), a mélyben található kőzetek összetétele nem egyezne azzal, amit ma a mérések mutatnak. Hiányzott egy „titkos összetevő”.
A kutatók új szimulációi szerint ez az összetevő maga a bolygó magja volt. Amikor a fiatal Föld még egy „folyékony, képlékeny golyó” volt, a mag hűlni és zsugorodni kezdett a nyomás alatt. A modell szerint a könnyebb elemek – mint a magnézium-oxid és a szilícium-dioxid – gyorsabban kristályosodtak ki, mint a vas, majd a felhajtóerőnek köszönhetően felfelé áramlottak. Ez az anyag „kiszivárgott” a magból, és elkeveredett a felette lévő magmaóceánnal.
Ez a kémiai szennyezés olyan ásványok (például bridgmanit és seifertit) képződésének kedvezett, amelyek ma is dominálják ezeket a mélybeli régiókat, és magyarázatot adnak a szeizmikus hullámok lassulására.
Az élet ujjlenyomatai
Bár mindez 4,5 milliárd éve történt, a következményei a mai napig érezhetők. A mélyben zajló áramlások lassan kupacokba rendezték ezeket az ősi maradványokat, létrehozva a ma ismert óriási struktúrákat. „Ezek nem véletlenszerű furcsaságok. Ezek a Föld legkorábbi történelmének […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/11/23/fold-bolygokutatas-rejtely-megfejtes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!