Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az „egyszerű nép” akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Mátyás koronázásának március 29-i évfordulója alkalmából a következő írás a „késlekedés” okait mutatja be.
Viszonylag széles körben ismert, hogy Magyarországon a szokásjog meglehetősen bonyolult feltételrendszert szabott a királyok megkoronázásához. Ahhoz, hogy egy uralkodó hatalma törvényessé váljon, a Szent Koronát kellett a fejére tenni, ráadásul a szertartást Fehérváron, az esztergomi érsek celebrálásával kellett elvégezni. Válságos időkben, amikor a magyar trónra többen is pályáztak, ezeknek a kritériumoknak a teljesítése különösen nehéznek bizonyult. I. Károlynak, a magyarországi Anjou-ház alapítójának például korábban három „próbálkozásra” volt szüksége ahhoz, hogy – 1310-ben – végre legitim királyként ismertesse el magát. Némiképp hasonló okkal magyarázható, hogy Mátyás 1458-as megválasztása után még hat évnek kellett eltelnie, míg a „törökverő hős” fia törvényesíthette uralmát. Igaz, ebben az esetben a késlekedés nem a király ingatag helyzetére, hanem korábbi eseményekre vezethető vissza. Hunyadi Mátyás megkoronázását azért nem lehetett a királyválasztás után végrehajtani, mert
a szertartás érvényességét biztosító ékszer akkor már közel két évtizede nem volt Magyarországon.
A Szent Korona egy korábbi trónválság idején, 1440-ben került osztrák földre. A krízis az után robbant ki, hogy I. Albert – hazánk első Habsburg királya – 1439 végén váratlanul elhunyt, és gyermeke, a későbbi V. László csak hónapokkal az apa halála után született meg. A helyzetből fakadó zűrzavart a lengyel Jagellók megpróbálták felhasználni a magyar korona megszerzésére, és miután ebben az időszakban a török hadak már Magyarország déli végvárait fenyegették, a nemesség is örömmel látta volna a trónon a befolyásos dinasztiát egy csecsemő uralkodó helyett. Annak érdekében, hogy biztosítsa a trónt – még meg sem született – gyermekének, Luxemburgi Erzsébet királyné 1440 februárjában egy udvarhölgyével elraboltatta a Szent Koronát a visegrádi palotából. A lopással megbízott
Kottanner Jánosné Wolfram Ilona Komáromba vitte a koronaékszert,
ahol később meg is koronázták az alig három hónapos Lászlót. A szertartás érvényességét a magyar főurak nem ismerték el, és a későbbi I. Ulászló királyságát támogatták, aki seregeivel hamarosan kiszorította az országból Erzsébetet és gyermekét. A trón tehát a Jagelló-dinasztiához került, a koronát viszont zsarolással sem sikerült megszerezni az özvegy királynétól.
Erzsébet a Szent Koronát halott férje rokonára, III. Frigyes római királyra – későbbi német–római császárra – bízta, aki azt több mint két évtizeden át biztos helyen, a jól erődített Bécsújhelyen őriztette. A korona lehetőséget adott Frigyesnek, hogy gyermek rokona nevében befolyásolja Magyarország belügyeit, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy nem is akadt olyan „erős ember”, aki a királyi ékszert erővel vagy alkuval visszaszerezte volna. Az özvegy királyné 1442-ben elhunyt, két évvel később pedig a magyar trónt elfoglaló I. Ulászló is életét vesztette a várnai csatában. A trón megüresedése után a Magyarországot irányító befolyásos mágnások nem sürgették a korona és a gyermek király hazatérését. 1446-ban Frigyes titkos egyezményt kötött Hunyadi Jánossal és Újlaki Miklóssal, ennek értelmében
szabad kezet kaptak a magyar belügyekben
– Hunyadi kormányzó lett –, cserébe pedig […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
