A kerecsensólyom (Falco cherrug) hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke egyedenként 1 millió forint. Magyarország kultikus madárfajának számít, hiszen eredetmondáink turulja nagy valószínűséggel egy Altaj hegységi változata lehetett. Európai állományának jelentős része a Kárpát-medencében fészkel, nagyobb számban hazánkon kívül Ausztriában, Romániában és Szlovákiában költ, emellett az Unióban csak Bulgáriában és Csehországban található még néhány fészkelő pár. A hazai természetvédelemnek így kiemelt szerepe van a kerecsensólyom megőrzésében is.
A madárfaj a ragadozó madarak általános üldözése és a mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt, kiemelten veszélyes vegyszerek (pl. a DDT) miatt az 1970-es évekre szinte teljesen eltűnt Közép-Európából. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es megalakulásakor kevesebb, mint 10 fészkelő párra becsülték a hazai állományt. Az MME és a sorra megalakuló nemzeti parki igazgatóságok fajmegőrzési erőfeszítései eredményeként számuk megsokszorozódott, 2007-re már elérte a 185 fészkelő párt. A kiemelkedő hazai kerecsensólyom-védelmi eredmények nemzetközi elismerésben részesültek, a munkát az Európai Unió LIFE programja is támogatta.
A kerecsensólyom magától nem épít fészket, ezért a nemzeti park igazgatóságok az idős fákon, míg a MAVIR a nagyfeszültségű hálózaton fejleszti a költésre rendelkezésre álló műfészek-hálózatot. Különböző módszerekkel tesztelik a rendelkezésre álló táplálék-kínálat és a költési siker növelésének lehetőségét is. A nemzeti park igazgatóságok az önkormányzatokkal együttműködésben a mezőgazdasági területek között húzódó dűlőút-hálózat mentén állítanak helyre természetközeli élőhelyeket a Különleges Madárvédelmi Területeken. E projektelem túlmutat a kerecsensólyom védelmén, hiszen a táplálékláncon keresztül szélesebb körben növelheti az agrártáj biodiverzitását és ellenállóképességét.
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!