2025. január 17., péntekMa Antal napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 411,00 Ft | USD: 400,00 Ft | CHF: 439,00 Ft
2025.01.17. Antal Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 411,00 Ft | USD: 400,00 Ft | CHF: 439,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Ma már boldog-boldogtalan „tatovírozva” van, ez pedig nem jó

Hirdetés

Ma már boldog-boldogtalan „tatovírozva” van, ez pedig nem jó

A tetoválás megléte az idők során sokat változott, de többnyire mindig volt valami mögöttes tartalma, jelentése: identitást jelölt, bűnt, rangot, társadalmi státuszt. Ma? Szinte semmit, maximum egy kis esztétikai érdeklődést. Ezt erősíti meg Sárközi Zsolt tetoválóművész is, aki 30 éve dolgozik a szakmában és kicsit dühös, mert így felhígult szakma. Mint mondja,

régen, de akár csak 15 évvel ezelőtt is, önkifejezési mód volt a tetoválás. A rendszerváltás után a szabadságot jelentette, de az akkori undergroundból mára teljesen buta mainstream lett.

Mitől művészet ez még, mikor már bárki beviheti a kedvenc kis ábráját egy szalonba és (jó esetben egy ügyes) tetováló rárajzolja? Sárközi szerint nagyon erős minőségromlás történt, mára a tetoválás elvesztette a mögöttes tartalmát, többletjelentését, de nem csak ez a baj, hanem, hogy már az is taníthatja, aki nem ért hozzá. Az állam is belépett az oktatásba, ami szerinte szintén nem jó.

Hirdetés

A tatovírozás kezdetei

Pedig hajdan fontos szerepet töltött be bizonyos társadalmak és kultúrák szertartásaiban, hagyományaiban. A szó maga a tatau polinéziai szóból ered, aminek jelentése „nyomot hagyni valamin”. Először Joseph Banks természettudósnál olvashatjuk, aki 1769-ben, Cook hajóján, az Endeavour-on jegyezte fel. Magyarul Horváth Zsigmond használta úttörőként, „tatovíroz” formában és Bródy Sándor volt az, aki tetovál formában írta le.

Talán az első művészeti ág volt a bőrfestés, hiszen a test dekorálása adja magát, még inkább, mint egy barlang fala, de biztos információink nincsenek, hiszen elsősége mellett mulandó is, a bőr elhalásával a dísz is eltűnik. Akiről biztosan tudjuk, hogy viselt tetoválást európai őseink közül, az az 5300 éves vonalakkal és keresztekkel díszített Ötzi, akire 1990-ben az Alpok magas hegyei között bukkantak. De van bizonyíték Thébából is, egy 4000 éves nő teste.

Agyagszobrok árulkodnak arról, hogy az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is tetoválták magukat a lakosok.

Az antik görögök bőrdíszítő szokásiról festmények árulkodnak, Hérodotosz történetíró szerint az akkori tetoválások a nemességhez tartozást jelentették. A rómaiak a bűnözőket és rabszolgákat jelölték meg tetoválással.

A tetováló technikát először egy orvos, Aetius írta le 500 körül, eszerint növényi fertőtlenítés után tűvel böködték a bőrt vérzésig. Ázsia jelentős tetováló kultúrával rendelkezik, már egy Kr.e. 842-es leírásban olvashatjuk, hogy a Jangce folyónál élő wu törzsnek védelmező tetoválásai voltak, és Marco Polo is feljegyzi, hogy a mai Vietnám területén élő népek állatokat ábrázoló ábrákat véstek a bőrükbe.

A tradicionális japán tetoválás a vallási szimbólumokból nőtt ki, de megbélyegzésre is használták a bőrdíszítést. Sárközi Zsolt elmondja, hogy ebből a japán vonalból fejlődött ki a színes, figuratív irányzat. De nincs olyan nagy kultúra, ami ne használt volna tetoválást, az amerikai indiánok a betegségek elleni védekezésre használták, Afrikában a szervezet immunrendszerét erősítették vele. Az őskeresztények tetoválási szokásai közé tartozott a homlokot díszítő kereszt, de a XV-XVII. században a Szentföldről hazatérő misszionáriusok is gyakran tetováltattak magukra vallásos szimbólumokat.

Királyi tetoválások

Európában a középkorban feljegyzett híres példa II. Harold angol királyé, akinek az England és az Edith (testvére) szavak voltak a mellkasára tetoválva. A 17. századtól Európában is terjedni kezdett a bőrdíszítés, és ha nem intim helyen ékesítette a testet, amit csak az igazán közeli ismerősök láthattak, akkor a büntetést, a megbélyegzést jelölte – D betűt tetováltak például a katonai dezertőrökre. A 19. század végén megszületett a tetoválógép is Edison elektronikus tolla alapján, és mint Zsolt mondja:

Ez vízválasztó volt, mert a gépesítés előtt megvoltak az egyedi, nemzeti jellemzők, az eszkimók például tűvel és cérnával varrták bőrüket, az ősmagyarok az arcukat vagdosták, a maorik egész életüket felvésték magukra. A gépesítéssel azonban elkezdődött az univerzálódás.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/01/08/tetovalas-tortenelem-szimbolum-szocializmus-popularis-kultura/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Húsz éve fedezték fel a bolygót, ami megadta a kegyelemdöfést a Plútónak

Alaposan felbolygatta a csillagászokat és a közvéleményt, amikor húsz évvel ezelőtt új bolygót fedezett fel …