Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Széles nyilvánosságot kapott a közelmúltban az a meglepő felvetés, hogy nem is ott volt a mohácsi csata, ahol eddig gondolták. A vita Sátorhely és Majs helyszínek körül folyik. Sőt, olyan cikkek is megjelentek, hogy több mohácsi csata is volt azon a helyen.
Hogy a középkori Majs falunál zajlott az 1526 évi csata valamelyik szakasza, az régészeti leletekkel bizonyítható, így ez nem kérdés
– zárta rögtön rövidre a polémiát Varga Szabolcs történész, a téma kutatója.
Hogy a csata melyik fázisához tartoznak az itt talált fémmaradványok, lövedékek, patkók, fegyvertöredékek, az lehet kérdés pillanatnyilag. És fontos leszögezni, nem ismerjük a csata konkrét lefolyását, ugyanis a legfontosabb forrásként kezelt leírás Brodarics Istvántól csak a csata elejéről szól a szemtanú hitelességével. Ehhez képest sok új eredményt hoztak az elmúlt 15 év fémkeresős kutatásai, és a Janus Pannonius Múzeum régészei pedig próbálták ezeket összhangba hozni az írásos forrásokkal. A finom részletek azonban még nincsenek minden esetben a helyén, és lehet, hogy minden kérdést nem is lehet megválaszolni.
Nincs minden részletre kiterjedő, egységes álláspont a történészek között, az azonban látszik, hogy a Sátorhely mellé vizionált csataközpont nem állja meg a helyét,
mert régészeti szempontból a terület szinte teljesen üres, összecsapásra utaló maradványok, tárgyak minimális számban kerültek onnan csak elő. „Az e feltevéssel előálló kutatók is az általuk eredetileg Sátorhelyre lokalizált Földvár falut ma már jóval délebbre, Udvar irányába gyanítják, ahová Sudár Balázs kollégámmal mi már 2020-ban feltételeztük 17. század végén keletkezett iratok alapján. Földvár azért vált fontossá a kutatások során, mert a már említett Brodarics István szerint itt volt a török arcvonal az ágyúkkal, amit a magyar lovasság a csata elején megrohant. Ám – és innentől érdekes a kérdés – a legtöbb tárgyi lelet a mai Majs alatt fekvő középkori településnyomon került elő, ami viszont nem lehet a korabeli Földvár. Azaz vagy Brodarics tévedett és Majs helyett írt Földvárt, vagy utóbbit máshol kell keresnünk. Eddig még nincs biztos válasz a kérdésre, és a filmben ez nem is kerül elő, mert a csata történeti értékelésében ez mellékes.”
A sokat emlegetett Sátorhely melletti Törökdomb régészeti maradványai sem köthetők a csatához, ami nem meglepő, hiszen az ókori előzményekkel bíró maradványokat először csak a csata után száz évvel említették, mint ahol a csata idején Szulejmán szultán állt. Az 1960-70-es években megtalált, és az elmúlt években a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének szakemberei és
a Janus Pannonius Múzeum régészei által feltárt Sátorhely melletti tömegsírok viszont a mohácsi csata után két nappal kivégzett fogságból esett keresztény katonáknak a csontmaradványait rejtette.
Őket sokáig teljesen a csata halottainak gondolták, ezért is merülhetett fel, hogy a közelben kell keresni a csata epicentrumát.
Az pedig, hogy a helyszínen több mohácsi csata is volt, ezért összekeveredtek a régészeti leletek, és újra kell gondolnia helyszínt, csak játék a szavakkal. „Két mohácsi csatának nevezett eseményről tudunk, az egyik az 1526. évi, a másik pedig az 1687. évi mohácsi csata, ez az utóbbi azonban jóval arrébb, Villány térségében játszódott le. És volt még egy szintén az 1687-as hadjárathoz kapcsolódó kisebb ütközet is, de az sem itt zajlott, hanem a mai Udvar térségében, a magyar-horvát határ közelében.”
„Az, hogy 2026-ban még mindig ezek a kérdések egy interjú során, mutatja, hogy milyen károkat okoztak ezek a megszólalások a nyilvánosságban” – állítja a történész.
Nem is a Csele-patakba, hanem a Dunába fulladt a magyar király
Egy másik vitás kérdés, hogy hol halt meg a 20 éves II. Lajos magyar király a csata napján? A Csele-patakban, ahogy tanítják történelemórákon, vagy inkább a Dunába fulladhatott? Kevés biztosat állíthatunk, de amit a történelemkönyvek írnak, hogy II. Lajos király a Csele patakba fulladt, Varga Szabolcs szerint megállja a helyét.
Nagyon szerencsétlen felvetés, hogy egy több órás csata után a Dunán keresztül próbált átúszni a súlyos páncélban menekülő Lajos király. Ha belegondolunk, a rutinos tatárok sem vágtak neki az átkelésnek 1241-ben, amíg a Duna be nem fagyott.
Az pedig korabeli bulvárhíresztelésnek, de inkább konfabulációnak minősíthető, hogy nem a Csele-patakba fulladt, hanem a sajátjai ölték meg a királyt a csata utáni éjszaka, amint azt egy bizonyos Tatai Miklós révén Szerémi György királyi káplán a 20 évvel későbbi emlékirataiban leírja.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/05/05/mohacsi-csata-500-vitak-dokumentumfilm-ii-lajos-i-szulejman/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!