Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Időben kellett volna elkezdeni”, „a múlt héten már nem kellett volna elmenni abba a buliba”, „Julcsi reggeltől estig tanul az anyukája szerint” – ezek meg azok, amelyekre az ajtó bevágódott az orrom előtt.
De volt, ami segített. Például, amikor megértettem, mi történik a tinédzserekben vizsgastressz esetén.
A vizsgaszorongás ugyanis többek között testi tünetekből és az ezeket kísérő bénító gondolatokból áll össze: meg fogok bukni, mit szólnak majd a szüleim, nem vesznek fel sehova.
A szorongás oké, sőt kell
Az érettségiző alapélménye lehet a szorongás: nincs eléggé felkészülve a vizsgára, még ezt meg ezt kellett volna megtanulni. Az izgulás, szorongás teljesen rendben van, sőt, szükséges a jó teljesítményhez, mert fokozza azt, ám a túlzott vizsgadrukk megterhelő lehet és akár negatívan befolyásolhatja a vizsgák sikerességét.
Fontos megkülönböztetni a szorongást és a félelmet: a szorongás alaktalan, megfoghatatlan, fenyegető érzés, míg a félelem konkrétabb és tárgya van.
A szorongás oké, sőt, szükséges. A túlzott szorongás viszont megbéníthat, de vannak trükkök, amelyekkel csökkenthető. A félelem okának megtalálása és feldolgozása hosszú önismereti folyamat. Ha rátalálok a félelemre, az már félsiker, annak az okát tudom kezelni és végül okafogyottá válhat a félelem
– mondja Jakubovits Edit PhD, orvos-pszichoterapeuta. A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének adjunktusa szerint a megmérettetés felidézheti a kora gyermekkori családi és iskolai tapasztalatokat, a szüleinkhez való viszonyt, a velünk kapcsolatos elvárásokat.
„Megítélnek, bizonyítanom kell – fontos, hogy milyen az ezzel kapcsolatos szülői attitűd. Másrészt a félelemnek, a szorongásnak ősi evolúciós haszna van: ha harcba indulok, márpedig az érettségi egy küzdelem, akkor ahhoz igazodnak az élettani folyamataim.”
Ez történik a testben
A testben a stressz hatására számos folyamat indul el.
- Aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizoltermeléshez vezet. Ez a szervezet egyik stresszhormonja.
- Aktiválódik a szimpatikus idegrendszer is: a szív gyorsabban ver, a vérnyomás megnő, az izmok megfeszülnek.
- Vizsgastressz hatására csökken a véráramlás és az aktivitás a prefrontális agyi területen, ami megnehezítheti a tanult információk előhívását. Ráadásul ez az agyi terület, amely a racionális gondolkodásért, a tervezésért és az impulzuskontrollért felel, a serdülőknél még érésben van.
Jakubovits Edit szerint hasznos tudatában lenni ezeknek az élettani változásoknak, ismerni, mi és miért történik a testünkben és átkeretezni azt.
Az a jó, ha bátorítják egymást
„Ne arra koncentráljon a gyerek, hogy jaj, fáj a hasam, hú, dobog a szívem, mert attól még inkább beszorong. Ha fokozott a stresszhormon-kiáramlás, az eleinte jó lehet: a kortizol segítségével olyan is eszünkbe jut, amiről nem is sejtettük, hogy tudatában vagyunk. Közepes stressz hatására nagyon élénken és pontosan rögzülnek az élmények, míg annál erősebb stressz esetén a hippokampusz, az agynak a memóriáért felelős egyik területe gátlódik. Persze ennek is van evolúciós haszna: vészhelyzetben nem udvariaskodunk, leállnak a tanult viselkedésformák. Ekkor az amygdala kerülhet előtérbe, az emocionális információ válik elsődlegessé, beindul a társas támasz-keresési program és az a jó a vizsgázóknak, ha bátorítják egymást.”
Ha aztán tovább fokozódik a szorongás, „lekapcsol” az amygdala is és az agytörzsi működés lesz a döntő:
ez az a dermedt állapot, amikor semmi sem jut eszünkbe, amikor a gondolkodásért felelős prefrontális kéreg visszaszorul.
„Ennek is van evolúciós haszna: ha óriási a vészhelyzet, akkor nem veszíthetünk időt gondolkodással. Nem mérlegelem, menekülök-e a kígyó elől vagy sem. A lebénulás életveszélyes (vagy annak észlelt) helyzetben jön, mert a predátornak azt kell hinnie, hogy az áldozatával nem érdemes már foglalkoznia. A hányás, hasmenés is ilyen jelzés. De a vizsgán nincs predátor, senki nem tör az életünkre. Ezt jó megérteni, hogy az érettségi nem életveszély.”
A szorongás miatti élettani változások tehát abban segítenek, hogy jobban tudjunk koncentrálni, jobb legyen az észlelésünk, aktiválódjon az intuíciónk, jobban jöjjenek elő az emlékek, a tanult dolgok.
Ha paráztatnak, állj odébb!
A lefagyott állapoton segít a mozgás: az érettségiző megfeszíti az izmait, odébbcsúszik a széken, átrakja a tollát – a tudatos megmozdulás segít feloldani a dermedtséget.
Szakemberek pár mély lélegzetvételt és lassított kifújást javasolnak: ezzel azt a fiziológiai jelzést küldjük a testnek, hogy minden rendben van, meg lehet nyugodni; ettől változik a hormonok aránya, csökken a kortizolszint és felszabadulhat a hippokampusz.
Jakubovits Edit szerint hátráltat a negatív „csoportos transz”, amikor a vizsgázók egymás kezdik hergelni („azt is kell tudni?”, „te olvastad amazt is?”, „hallottad, hogy XY vizsgáztató milyen rohadék?”).
Hetekkel, napokkal a vizsgák előtt már elindul egymás bepánikoltatása a közösségi médiában.
Habár evolúciós perspektívából nézve a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!