2020. november 30., hétfőMa András, Andor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
2020.11.30. András, Andor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Köztársaságokat tartott életben, de országokat is romba döntött a vétó

Hirdetés

Köztársaságokat tartott életben, de országokat is romba döntött a vétó

Vétót mondani, emelni, esetleg megvétózni (latin veto, megtiltom) nem igazán lehetett zsarnokok, diktátorok, erős kezű királyok döntéseit. Ezt a jogot ugyanis akkor használták, és használják, ha valaki egyoldalúan meg kíván akadályozni egy hivatalos aktust, többnyire egy rendelkezés, vagy törvény hatályba léptetését. Erre pedig csak testületi hatalom esetén nyílt lehetőség.

Nem véletlen, hogy a vétó koncepciója az ókori Római Köztársaságban született meg, ahol mindenáron meg akarták akadályozni, hogy visszaálljon a korábbi királyság egyeduralma. Eleve két választott főhivatalnok (consul) irányította a várost, közül bármelyik megállíthatta a másik katonai vagy polgári döntéseit. Ez volt az intercessio, azaz a vétó intézménye, ami alapvető része a rómaiak köztársaság-felfogásnak: a hatalomnak vinnie kell az államügyeket, ugyanakkor korlátozni kell a főhivatalnokok hatalmát.

Amikor megvétózzák a vétót

Ahogy nőtt Róma lakossága, úgy erősödött a plebejusok politikai jelentősége. Amikor ie. 494-ben, a betelepült környékbeliekből, kézművesekből, parasztokból, és leigázott latin törzsek tagjaiból álló plebs megtagadta a kötelező katonáskodást és fegyveresen kivonult Rómából, az örökké háborúskodó patriciusok meghajoltak a helyzet előtt. Létrejött a szenátust ellenőrző patríciusi osztály esetleges túlkapásaival szemben a köznép érdekeit védő tribunusi pozíció is. Természetesen ellenvetési és vétójoggal felruházva.

Hirdetés

A tribunus blokkolhatta a szenátus döntéseit.

Nem tudta ugyan megakadályozni, hogy a szenátus megszavazzon egy törvényt, de azt igen, hogy a jogszabály életbe lépjen. Ez alól csak a háborús időszakok voltak kivételek. Caesar is erre hivatkozott, amikor sokadszorra is megválasztatta magát diktátornak. Ezt a címet hat hónapra adták és csakis bizonytalan katonai vészhelyzet esetén. Végül, „alkotmányt módosított”, és létrehozta az örökös diktátori címet, azaz lényegében a császárságot. Ellene már nem volt helye az intercessiónak.

GettyImages-1156947460

Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

És amikor csúcsra járatják

A vétó nemcsak a hatalom megosztását segítette, hanem működésképtelenné is tudott tenni egy országot.

A lengyel nemesi országgyűlés (szejm) 1652. évi határozatában bevezette a liberum veto intézményét (szabad vétó, tiltakozási jog), amely lehetővé tette, hogy bármely képviselő bármely határozat ellen tiltakozhatott („nie pozwalam!” – nem engedem!). Azaz megakadályozhatta bármilyen törvény elfogadását. Mire 1791-ben megszüntették,

a szejm paródiába hajló döntésképtelensége miatt szétesett a központi hatalom,

anarchikus viszonyok uralkodtak, az ország pedig elvesztette függetlenségét: 1772 és 1792 között háromszor osztotta fel egymás között Oroszország, Ausztria és Poroszország. Lengyelek tömegei, köztük a katonák jelentős része, emigrált az országból, sokuk […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/11/17/koztarsasagokat_tartott_eletben_de_orszagokat_is_romba_dontott_a_veto/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A csecsemők és a kisgyerekek sokkal okosabbak, mint azt gondolnánk

[…] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2020/11/27/a_csecsemok_es_a_kisgyerekek_sokkal_okosabbak_mint_az_gondolnank/ *Tisztelt Olvasó! Amennyiben …