Valami nagyon izgalmas dolog történik a budapesti Reáltanoda utcában, ami kisebb egészségügyi csodához vezethet. A tudás, az ötlet, a kivitelezés módja már megvan, már csak egy kormányzati beleegyezés szükséges és szintet léphet a magyar egészségügy.
Miklós Dezsővel, a Matematikai Kutatóintézet igazgatóhelyettesével és Csiszárik Adriánnal, a kutatás MI-szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Nincs elég adat, pedig megvan a cél
Miklós Dezsőtől megtudjuk, hogy jók a perspektíváik, csak az a gond, a hatékony fejlesztéshez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű betegadat. Hiába érhetők el online a laborleleteink és zárójelentéseink, ezek önmagukban nem segítik hatékonyan a gyógyítást. A pdf-ben tárolt információkat át kell böngészni – de melyik orvosnak van erre ideje? Úgyhogy a Rényi kutatói olyan MI-alapú megoldást építenek, ami képes a dokumentumokban szereplő adatokat kiolvasni, majd elemezni.
Ez megteremti a technikai lehetőségét annak, hogy akár az EESZT-ben fellelhető korábbi, nem strukturált adatok is egy egységes adatplatform részévé váljanak
– mondja Miklós Dezső.
Csiszárik Adrián hozzáteszi, „az orvosi szaknyelven írt egészségügyi dokumentumokat mesterséges intelligencia eszközök segítségével magas minőségű, jól strukturált, úgynevezett „betegéletutakká” alakítjuk. Ha lehetőség nyílna az EESZT-ben tárolt adatok, természetesen anonimizált feldolgozására, ez akár a teljes magyar lakosságra is kiterjedhetne – így tízmillió strukturált betegút képezhetné azt az alapot, amelyre a további kutatások, az orvosoknak szánt új eszközök, az adatalapú egészségpolitikai elemzések, és a személyre szabott előrejelzések támaszkodhatnának.”

A céljuk egyszerű:
a páciens teljes egészségügyi története egy mozdulattal áttekinthető legyen az orvos számítógépének képernyőjén. Ne kelljen keresni, kutatni, lapozgatni, egyben legyen látható.
Egy ChatGPT-jellegű rendszer erre nem jelent megoldást – a mentőorvosnak nincs ideje chatbotot faggatni. Ilyen helyzetekben gyors, lényegretörő, az adott szituációhoz illeszkedő döntéstámogatásra van szükség. Az igazgatóhelyettes szerint a másik probléma a ChatGPT jellegű rendszerekkel, hogy sok esetben látszólag meggyőző válaszokat adnak, ám nem mindig, és néha olyan dolgokat is állítanak, amelyek valójában nem szerepelnek az adatokban (hallucinálnak). Ezért is kulcsfontosságú az adatok strukturálása.
Nem lehet a teljes dokumentumhalmazt ráengedni egy nyelvi modellre, előbb gondos előfeldolgozásra van szükség. Ez teremti meg az alapját, és egyben annak lehetőségét is, hogy a mesterséges intelligencia által adott válaszok szakmailag ellenőrizhetők legyenek
– mutat rá Csiszárik Adrián. Ez egy összetett, nagy precizitást igénylő munka, számos szakterület együttműködésére épül, de a benne rejlő lehetőségek már most is kézzelfoghatók.
Az országos szinten létrejövő betegéletút-adatbázis a döntéshozók számára is kulcsfontosságú lehet, mert világosan kirajzolná a magyar lakosság egészségügyi mintázatait és kockázatait, segítségével megalapozott, költséghatékony adatvezérelt döntések születhetnének. Mindezt Csiszárik Adrián egy jól érthető példával mutatta be. „Ma Magyarországon a vastagbélrák-szűrés ajánlása egyszerű: ha elmúltál 50, menj el a vizsgálatra”.
De a rendelkezésre álló adatok alapján ennél jóval pontosabban is meghatározható, lehetne hogy kinek mikor lenne érdemes elvégeznie a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!