Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kutatást Fabio De Leo, az Ocean Networks Canada (ONC) vezető tudósa vezette. A kísérlet során hosszúszárnyú bálnák csontjait helyezték el közel ezerméteres mélységben, a Csendes-óceán fenekén, Brit Kolumbia partjainál. Céljuk az volt, hogy az Osedax néven ismert, köznyelvben „zombiféregnek” vagy „csontfalónak” nevezett élőlény megtelepedését tanulmányozzák, ezek a különös, száj és emésztőrendszer nélküli lények ugyanis a mélytengeri ökoszisztéma nélkülözhetetlen mérnökei.
Speciális, gyökérszerű nyúlványaikkal képesek befúrni magukat a csontokba, mikrobális partnerek segítségével pedig le is bontják azokat – így felszabadítva a tápanyagokat. A bálnatetemek így valóságos oázisokká, új biodiverzitási gócpontokká válnak a tápanyagszegény mélységben.
Nem volt mit megfigyelni
A tíz éven át tartó, nagy felbontású víz alatti kamerákkal végzett megfigyelés azonban megdöbbentő eredménnyel zárult: a zombiférgek nem jelentek meg. Ez a negatív eredmény, ahogy De Leo fogalmazott, rendkívül figyelemre méltó és nyugtalanító. A tudósok szerint a magyarázat a helyszín sajátosságaiban és a globális folyamatokban keresendő. Mint ismeretes, a Barkley-kanyon, ahol a kísérlet zajlott, egy természetes módon alacsony oxigéntartalmú zónában fekszik. A probléma pedig az, hogy az éghajlatváltozás okozta óceáni felmelegedés miatt ezek az úgynevezett oxigénminimum-zónák (OMZ-k) világszerte tovább terjeszkednek, mivel a melegebb víz kevesebb oldott oxigént képes megtartani.
Így alakulnak ki
Az oxigénminimum-zónák az óceánok jellemzően 200 és 1500 méter közötti mélységben elhelyezkedő, kritikusan alacsony oxigénszintű területei, ahol az oxigénszint a normál 4-6 mg/L tartományból 2 mg/L alá esik. Kialakulásuk természetes folyamat: a felszínről lesüllyedő elhalt szerves anyagokat lebontó baktériumok elhasználják az oxigént, amely a lassú vízkeveredés miatt nem pótlódik elég gyorsan. A klímaváltozás miatti felmelegedés azonban jelentősen súlyosbítja a helyzetet, mivel a melegebb víz kevesebb oxigént képes tárolni.
A zombiférgek hiánya pedig komoly következményekkel jár. De Leo szerint a bálnatetemek egyfajta táplálékdús szigetként funkcionálnak, amelyek elősegítik ezen különleges fajok terjedését az óceánban. „Az Osedax lárvái hatalmas távolságokat tesznek meg, hogy újabb tetemeket népesítsenek be” – fogalmaz. „Ha ez az összeköttetés megszakad, regionális szinten kezdhetjük elveszíteni ezen fajok sokféleségét” – magyarázza a kutató. Ha a csontfalók nem végzik el a munkájukat, a bálnákban rejlő hatalmas mennyiségű tápanyag csapdába esik, és az egész, köréjük épülő ökoszisztéma veszélybe kerül – mivel az ki sem tud alakulni.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kutatók egy másik ökoszisztéma-mérnök faj, a fát bontó Xylophaga kagyló esetében is hasonló problémákat észleltek. Bár ezek megjelentek a kihelyezett famintákon, megtelepedésük aránya drámaian elmaradt az oxigéndúsabb területeken tapasztalttól, ami a szerves anyagok lebomlásának általános lassulására és a biológiai sokféleség csökkenésére utal. „Úgy tűnik, az OMZ-k terjedése, mint sok minden más, úgy ezeknek a bámulatos mélytengeri ökoszisztémák számára is csak rosszat jelent” – összegezte Craig Smith professzor, a kísérlet társvezetője.
A mélytengeri összeomlás csak az első állomás
A kanadai kutatócsoport megfigyelései sajnos nem egy elszigetelt, helyi problémára világítanak rá, hanem egy globális és gyorsuló válság tünetei. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) egy átfogó, „Ocean deoxygenation: Everyone’s problem”, azaz Óceáni oxigénvesztés: Mindenki problémája című <a href="https://portals.iucn.org/library/node/48892" id="hyperlink_b4ce0e97bbfc0b7b8bb27896b5626874" rel="nofollow" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/11/05/klimavaltozas-zombifereg-csontfalo-osedax-eltunes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!