Bár a bölcsesség elég nehezen meghatározható, tanulmányozni mindenképp érdemes. Így gondolták a Waterloo Egyetem kutatói is, akik a közelmúltban publikálták, mit találtak a bölcsesség felismeréséről, olvashatjuk az earth.com-on.
A tanulmány 26 kutatóintézet részvételével zajlott, és az egész projektet a Geography of Philosophy konzorcium koordinálta Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, Afrika és Európa kutatóival.
A tanulmány szerint a bölcsességet az emberek az empátiával, az önkritikával és a széleslátókörűséggel hozzák kapcsolatba. Ezek segítik az emberek közötti mélyebb kapcsolatok kialakítását. De hogy ismerjük fel?
A tanulmány szerint a bölcsességről alkotott felfogásunkat a politika, a tudomány és a mindennapi interakciók is irányítják. A bölcsességről alkotott elképzelések, származhat bárhonnan is az ember, két pilléren nyugodtak, a reflektivitáson és a társadalmi-érzelmi tudatosságon. Az előbbibe tartozik a
logikus gondolkodás, az érzelmek kontrollálása és a tudás hatékony alkalmazása.
A másodikba, a társadalmi-érzelmi tudatosságba a szociális kontextusra való odafigyelés és a mások érzéseivel való törődés a domináns. Ez a két dimenzió megjelent az összes vizsgált kulturális régióban, és mindkettőt hangsúlyosan társították a bölcsességgel, de nem egyforma erősséggel.
A kedves Biden nem volt bölcs
Dr. Igor Grossmann, a tanulmány vezető szerzője úgy kommentálta az eredményeket, hogy ha mind a két aspektus jelen van, akkor jellemzően inkább a reflektív orientáció a fontos a bölcsesség megítélésénél. Vagyis ha valaki nem képes a reflexióra és a logikus gondolkodásra, akkor nem számít bölcsnek, még ha empatikus, erkölcsös, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/08/27/bolcsesseg-reflexio-tarsadalom-pszichologia-trump-biden/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!