Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, elkerülhetetlen a 1,5 °C-os párizsi klímacél lehagyása. Egy nemrég kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése is – olvashatjuk a Másfélfokon.
A kutatók az elmúlt három év rekordjait, a folyamatosan megdőlő meleg maximumokat már a felmelegedés gyorsulásának tudják be, a sebesség meghaladja az előzetes várakozásokat. Kockázatelemző matematikusok jelentése szerint 2050 előtt beállhat a 2 Celsius-fokos emelkedés és mindez az apró, szilárd vagy cseppfolyós légszennyező, ún. aeroszol-részecskékkel is magyarázható.
Napernyőként működő részecskék
Szabó Péter éghajlatkutatótól megtudtuk, hogy az aeroszol nem kibocsátási forma (mielőtt tévesen a hajlakkra vagy a spraykre gondolnánk), hanem fizikai értelemben a szilárd vagy cseppfolyós részecskék finom eloszlása a gáznemű közegben, azaz a levegőben. Maga a kifejezés az „aero” (levegő) és a „sol” (szilárd részecske) szavakból ered.
Ezek a részecskék, bár egészségkárosítóak, hűtőhatást is kifejtettek, mert visszaverték a napsugárzás egy részét, és elősegítették a felhők kialakulását.
Mielőtt a napsugárzás elérte volna a földfelszínt, ezek az aeroszol-részecskék a légkörben visszaverték annak egy részét. Emellett a légköri vízgőz a levegőben lebegő szilárd részecskéken könnyebben kiválik apró vízcseppek formájában, melyek a felhőket alkotják. Ez a „rejtett napernyő” eddig nagyjából 0,5 °C-kal hűtötte a bolygót.
Csakhogy a légszennyezettségre vonatkozó szabályok és szigorítások csökkentették számukat, ami egészségügyileg indokolt volt, de így legyengült az aeroszoloknak köszönhető hűtési mechanizmus. Kevesebb részecske kevesebb visszavert napsugárzást jelent, ami gyorsuló felszíni felmelegedéshez vezet.
Tény, a szabályozás miatt javult a levegőminőség, enyhültek a légúti problémák, de csökkent a felmelegedés szempontjából fontos hűtőhatás. Egyes kutatók ezt „végső sokknak” nevezik, utalva arra, hogy a Föld éghajlati rendszerét eddig egy nem szándékos, de hatékony hűtőhatás tartotta valamelyest egyensúlyban az ipari forradalom óta, aminek ekkora hatásával nem számoltunk, és viszonylag hirtelen következett be.
Jó a tengeri só és a sivatag pora
Szabó Péter és szintén klímamodellekkel foglalkozó kollégája, Pongrácz Rita szerint az egyik legaggasztóbb fejlemény, hogy az aeroszol-részecskék csökkenése miatt beálló hűtéscsökkenés nagyobb hatással van a Föld energiamérlegére, mint amit a legtöbb klímamodell feltételezett.
Az évtizedenként 0,45 W/m²-rel növekvő hőfelhalmozás olyan gyors ütemben juttatja a többletenergiát az óceánokba, a jégtakarókba és a légkörbe, amit a modellek EDDIG ALULBECSÜLTEK.
A megfigyelt melegedés üteme ma már a pesszimistább kibocsátási forgatókönyvekhez áll közelebb, miközben a tényleges üvegházgáz-kibocsátások ezeket még nem érték el. Vagyis a klímarendszer érzékenyebb, mint a kutatók korábban gondolták. De Szabó Péter hozzáfűzi:
Az aeroszol-részecskék nem tűntek el a légkörből. A természetes eredetű ilyen részecskék – például a vulkáni aeroszol-részecskék, a tengeri só vagy a sivatagi por – az emberi tevékenységtől függetlenül továbbra is jelen vannak, és alapvető, fontos szerepet játszanak a felhőképződésben, mivel nélkülük a vízgőz kondenzációja, azaz a felhőképződés jóval nehezebben indulna meg.
A regionális klímamodellek Európa-szerte, főleg nyáron és Közép-Európában, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!