2024. július 22., hétfőMa Magdolna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 403,00 Ft
2024.07.22. Magdolna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 403,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Jöhet az űrháború, mikor katonai műholdak hajigálják egymást az atmoszférába

Hirdetés

Jöhet az űrháború, mikor katonai műholdak hajigálják egymást az atmoszférába

Slezák Balázs az egyedi, űripari szoftverek fejlesztésével foglalkozó Wozify Engineering Group Kft. ügyvezetője. A cég tevékenysége kiterjed a műholdas adatok mesterséges intelligenciával történő feldolgozásától az űreszközök atmoszférába belépésének szimulációján át a Föld körüli pályán keringő adatközpont szoftverének fejlesztéséig. Úgyhogy jobb embert nem is találhattunk volna az űrforradalomról, űrháborúkról és a magyar űripar helyzetéről való beszélgetésre. 

Elon Musk volt a katalizátor

Slezák Balázs szerint a 2010-es évek elején robbant be az új űrkorszak az Elon Musk által alapított SpaceX megjelenésével, ami az űrbe jutás költségeit a töredékére csökkentette az újrahasznosítható hordozórakéták bevezetésével. 

A mérvadó szám: mennyibe kerül egy kilogramm hasznos teher alacsony Föld körüli pályára juttatása?

Hirdetés

Ez mára több nagyságrenddel csökkent, és elindította a „New Space” korszakot, amikor egyre több cég és állam engedheti meg magának, hogy műholdakat üzemeltessen. Balázs hozzátette, Musk a saját műholdflottáját is feljuttatja (vagyis igényt teremt a szolgáltatására), a Starlink több ezer kis műholdból álló csoportja (az ún. konstelláció) internetelérést biztosít a Föld bármely pontján.

Egyre több magáncég próbál a SpaceX-szel versenyezni, de űripari vállalkozást alapítani ma nem csak a rakéták fejlesztéséből lehet. Már Magyarországon is sok céget találunk, amelyek részt vesznek az űripari ellátási láncban. Ahogy Balázs mondja, „Sok kisvállalkozás helyet kap az űrben. A nagyvállalatok kiépítik az infrastruktúrát, de a kisvállalatok hozzák létre az űrgazdaságot.”

Ahogy a globális helyzet is megváltozott, úgy az itthoni is: megjelentek a magánűrcégek, vannak műholdgyártó vállalatok, alrendszereket fejlesztő cégek, és egyéb hardverbeszállítók, valamint szoftverfejlesztők, mint például a Wozify.

Slezák Balázs

Slezák Balázs

Fotó: Tövissi Bence / Index

Történelmi pillanat

A jelenlegi forradalmat a költségcsökkenés és az infrastruktúra fejlődése mellett nagyban segíti a mesterséges intelligencia előretörése, ami három nagy területen ad szuperképességeket az emberiségnek:

  • a műholdas adatok feldolgozásánál;
  • az űreszközök autonóm navigációjánál;
  • és az űrrobotikában (akár égitesteken, akár az űreszközökön).

Slezák Balázs elárulta azt is, hogy két fontos vetülete van az űriparnak: az upstream lényege, hogy jutnak fel az ember alkotta eszközök az űrbe, és ott milyen tevékenységet végeznek. A downstream pedig azt fedi le, hogyan teremtünk értéket a Földön az űreszközök segítségével. Ennek a leggyakoribb módja a műholdas adatfeldolgozás és az erre épülő döntéstámogatás a meteorológiában, a mezőgazdaságban, vagy az iparban.

Van egy műholdak segítségével működő szolgáltatás, ami nélkül már élni sem tudnánk, sőt, a globális ellátási láncok is összeomlanának. Ez a GPS, már minden okostelefonban benne van.

Magyarországon mindkét fajta (upstream és downstream) vállalkozásra vannak példák.

Slezák hozzáfűzte, hogy hazánk űrbe törekvése nem egyedi, több kis ország is igyekszik az új lehetőségekből nagyobb szeletet kihasítani, például Luxemburg, ami próbál domináns szerephez jutni az űrben. Ebből is lászik, a földi ország mérete nem számít, ha kiválóan képzett tudósok, mérnökök és innovatív vállalkozók élnek ott. De itt jön képbe az űrjog kérdése. Kinek mire lehet joga fent?

Slezák Balázs

Slezák Balázs

Fotó: Tövissi Bence / Index

Kié lehet a Hold vize?

A hatvanas években megalkotott Outer Space Treaty (Világűr-egyezmény) jelenleg az egyetlen, mindenki által elfogadott irányelv, amely szerint semmilyen nemzet nem sajátíthat ki égitesteket, űrbéli objektumokat.

Az űr erőforrásait az emberiség javára kell felhasználni, ezekre nem teheti rá senki a kezét, sem a zászlaját.

Azonban – ahogy Balázs kiegészítette – az nincs szabályozva, hogy a Holdon egy magáncég bekeríthet-e magának egy területet, hogy ott termeljen ki például egy kolónia számára létfontosságú vízjeget, ivóvíz és oxigén előállításához. Most az a konszenzus, hogy mindenki használhatja az űr erőforrásait anélkül, hogy saját magának monopolizálná. De nem minden terület egyenlően értékes. A fenti példában a Hold egy szelete, ahol a vízjég található, stratégiailag fontos terület.

Az űrjog bonyolultságát az is mutatja, hogy még a világűr határában sem tudnak megállapodni a földi szereplők. Ugyan létezik a fizikusok által elismert határ az űr és az atmoszféra között, a Kármán-vonal 100 kilométer magasan, de bizonyos esetekben ez jogilag nem elég. Például ott vannak a geostacionárius műholdak, amelyek pontosan úgy keringenek a Föld körül, mint amilyen gyorsan a Föld forog, így az Egyenlítő egy adott pontja felett állnak mindig. Igaz, hogy 36 ezer kilométer magasan, de az egyenlítői országok jogot formálhatnak rá, mert mindig ott van felettük (annak ellenére, hogy […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/06/27/slezak-balazs-elon-musk-wozify-ur-szoftver-urszemet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Felszín alatti barlangot találtak a Holdon

Egy barlang felfedezésekor a Földön szinte már fel sem kapjuk a fejünket, azonban ha mindezt …