2021. március 7., vasárnapMa Tamás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.03.07. Tamás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Itt van a Naprendszer legmagasabb hegye és leghosszabb folyóvölgye

Hirdetés

Itt van a Naprendszer legmagasabb hegye és leghosszabb folyóvölgye

Nem a Föld az egyetlen bolygó, aminek a felszínét valamilyen folyadék formálta. A Szaturnusz egyik holdján, a Titánon kisebb-nagyobb tavak hullámzanak, és folyók csordogálnak igaz, víz helyett folyékony etán és metán alkotja őket. A Marsnak a Földhöz hasonlóan jégsapkái vannak, a felszínén pedig ősi vízfolyások nyomai, köztük a Naprendszer leghosszabb folyórendszerének medre.

Gondolatban most közelebb megyünk a Marshoz, hogy mostantól az ég egy távoli fényes pontja helyett a szomszédunkat: a Földhöz hasonlóan egy változatos, érdekes, rengeteg lehetőséget, kincset és izgalmat rejtő bolygót lássuk a név mögött.

“A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem fényre és térségre vágyva előbb félszegen behatol a légkörön túli térségbe, aztán pedig meghódítja a csillagok világát.” (Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij)

Hirdetés

Hasonlóan ahhoz, ahogy az antarktiszi fosszíliákból (falevelek, faágak, stb.) tudni lehet, hogy 80 millió éve sokkal melegebb klíma uralkodott a ma mínusz 10 és mínusz 60 Celsius fok átlaghőmérsékletű kontinensen, a Marson is számtalan nyom van, amiből hasonlóan, egykori melegebb klímára lehet következtetni. Ilyen nyomok az egykori folyók völgyei és üledékdeltái, a vízjéggel teli kráterek, a feltételezett egykori óceánok partjai.

A hatalmas ősi vulkánok arról árulkodnak, hogy

a Mars belseje a Földhöz hasonlóan forró volt, azonban a tektonikus lemezek mozgása hiányzik.

Nem kerülheti el a figyelmünket a rengeteg kráter és az, hogy egy nagy hold helyett két kis holdja van a bolygónak. Egyelőre van két fontos különbség a Mars és a földi példaként hozott Antarktisz között. Az egyik, hogy a Marsot egyelőre még nem a helyszínen vizsgáljuk, a másik, hogy eddig nem találtunk életet a bolygón.

Átmérője nagyjából feleakkora, mint a Földé, így a gravitáció is kisebb. A felszín átlaghőmérséklete  mínusz 20 és mínusz 90  Celsius fok között mozog, de 0 és +10 fok közötti hőmérséklet sem ritka, és +27 Celsius fokot is becsültek már.

Légköre sokkal ritkább, mint a Földé, fő alkotója a manapság sokat emlegetett szén-dioxid. A felszín sok tekintetben hasonlóan fejlődött a Földhöz, más tekintetben eléggé különböző módon.  

Mariner 4 volt az első

Hat sikertelen próbálkozás után, melyek nem érték el a célt, elsőként a Mariner 4-nek sikerült elérnie a bolygót. Az űrszondát 1964. november 28-án bocsátották útjára az Amerikai Egyesült Államokból, és elsőként, 1965. július 14-én haladt el a Mars mellett és 21 fényképet küldött vissza a Földre a Vörös bolygóról.

Leszállóegységek és roverek a Marson

Leszállóegységek és roverek a Marson

Grafika: Wikipédia

Az USA tízszer, a Szovjetunió hússzor próbálkozott sikeresen vagy sikertelenül 1990-ig. 1990 óta napjainkig különböző országok küldetéseinek sora indult a Mars felé, ezek közül tíz jelenleg is működik, három pedig még úton van.

  • A Mars Pathfinder és a Sojourner páros (nevéhez hűen- Útkereső illetve Jövevény) úttörőnek számít a közelmúlt űreszközei között, a hidegháború utáni első sikeres leszállásként (1996). A küldetés tudományos célja a következő volt: Az Ares Vallis (Ares-völgy) torkolati vidékén az egykori vízfolyás sok helyről nagyon különböző kőzeteket hordott össze és ülepített le. Így ezen a helyen a róver rövid táv megtételével nagyon sokféle különböző kőzetet tud vizsgálni. Másrészt a technológiai demonstráció is cél volt: a hidegháborús Viking leszállóegységek költségének kb. 1/15-öd részéért sikerült sikeres űrmissziót végrehajtani.
  • Több sikertelen küldetés után 2003-ban landolt a Spirit és az Opportunity róverek (Lélek és Lehetőség). Céljuk annak kiderítése, hogy volt-e valaha folyékony víz a Marson.
  • 2012-ben szállt le a Curiosity (Kíváncsiság) a Gale-kráterbe, egy egykori tó medrébe. Feladata az élet nyomainak keresése, a krátertó történetének feltárása, emellett meteorológiai és geológiai vizsgálatokat is végez. Elődjeitől eltérően nem napelem, hanem radioizotópos generátor termeli az áramot. Működési időtartamát 2 évre tervezték, azonban még most is (2021. február) üzemel
  • 2021. február 18-án landol Perseverance róver (Kitartás) a Jerezo-kráterben. A kutatási területe a kráterben lévő folyódelta lesz (3. ábra). A Jezero-kráterbe egykor egy meanderező (kanyargós) folyó folyt. Ahogyan a földi folyók a tengerbe érkeznek és üledékdeltát alkotnak, ez a folyó is deltát alkotott. A földi folyók torkolatainál könnyebben találhatunk életet, mint a kietlen területeken. A kutatási terület kiválasztásakor többek között ez alapján döntöttek a folyótorkolat mellett. E terület bizonyulhat a legjobb helyszínnek a körülbelül 2,725 milliárd dolláros küldetés sikerességéhez. A róver magával viszi az első helikoptert a Földön kívülre. Az Ingenuity helikopter (Találékonyság) célja a technológia tesztelése (pl. repülni a Mars vékony atmoszférájában).
Rover-genertációk: a legkisebb és legrégibb a Sojourner, balra a Spirit, jobbra az Opportunity.

Rover-genertációk: a legkisebb és legrégibb a Sojourner, balra a Spirit, jobbra az Opportunity.

Fotó: Thomas A. Dutch Slager (Wikipedia

2020 nyarán a Perseverance mellett több űrszonda is pályára állt a Mars felé. A Hope szonda (UAE), Tianwen-1 szonda és róver (Kína) 2021. februárjában már Mars körüli pályára állt. Az Európai Űrügynökség és Orosz Űrügynökség (ESA-Roscosmos) ExoMars 2020 róver viszont a Földön maradt és új nevet kapott: ExoMars 2022 (Rosalind Franklin). A jelenlegi tervek szerint az Ares Vallis torkolatvidékén landol majd, ahol fúrásokat és mintaelemzéseket hajt majd végre feltehetően olyan kőzetben, ami egykor vízben ülepedett le.

Itt áll a világ legmagasabb hegye

A Marson van az ismert […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/02/18/itt-van-a-naprendszer-legmagasabb-hegye-es-leghosszabb-folyovolgye/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Létezhet-e annál nagyobb elismerés és öröm, mint amikor szülőhazája uralkodója lovaggá ütné az embert? A …