2021. március 7., vasárnapMa Tamás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.03.07. Tamás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Itt az Index nagy kalózhatározója

Hirdetés

Itt az Index nagy kalózhatározója

A kalózokról alkotott képünk valójában kevés forrásból származik. Az egyik Robert Louis Stevenson híres regénye, A kincses sziget (1881). Számtalanszor kiadták (csak magyarul tizenhatszor 1887 óta) és megfilmesítették. Innen jön a romantikus kalózvilág minden ma ismert eleme.

A másik Jack Sparrow, a Karib-tenger kalózai jól ismert, eszelős tekintetű, egyedi mozgáskultúrájú, raszta hajkoronájú kapitánya, aki végleg belénk égetett minden korábbi elképzelést.

Jack az 1700-as évek elején tevékenykedett, a kalózaranykor vége felé.

Hirdetés

De már korábban is javában folyt a tengeri rablás. Időszámításunk előtt 75-ben például egy 25 éves római tisztet ejtettek foglyul anatóliai kalózok az égei-tengeri Farmakonisi szigetnél, és csak busás váltságdíj fejében engedték szabadon. Harmincnyolc nap elteltével érkezett meg a váltságdíj, a fogoly pedig hazatérhetett. Rövidesen négy római gálya több száz katonája kereste fel a kalózokat, hajóikat elsüllyesztették, a túlélőket pedig keresztre feszítették. Ez volt az ifjú Julius Caesar bosszúja, amiért túszul ejtették őt. Valószínű, hogy a vele esett közjáték is megalapozta kérlelhetetlenségét ahhoz, hogy később ő legyen az első római császár. 

Haverom a kalauz?

A tengeri és part menti fosztogatókat pirate néven emlegetik szerte a világon a „peiratész” (rabló) görög szóból. De mint oly sok mindenre, nekünk erre is külön szavunk van. A legelfogadottabb vélemény szerint a török eredetű kalauz (vezető) szóból alkottuk a kalózt, aki eredetileg utazók „kalauzolásával” foglalkozott. Hogy ez a segítőkész bizalmi poszt miként fordulhatott ennyire a visszájára, nemcsak nyelvészeti rejtély.

A kalózreneszánsz az Amerika felfedezését követő kétszáz évben bontakozott ki igazán.

Egyik fő színtere pedig Amerika és különösen a karibi szigetvilág. Mesés hajórakományok százai vitorláztak Európába, főleg a Spanyol Királyságba a félig-meddig még törvényen kívüli kontinensről. Sok kalandort vonzott a gyors meggazdagodás lehetősége, akik a legkülönfélébb módokon érték el céljaikat.

Mindenekelőtt félelemkeltéssel.

A legszadistábbak

A francia származású François lOlonnais (kb. 1635–kb. 1668) volt az egyik legkegyetlenebb közülük. Legalábbis úgy hírlik.

Tudni lehetett róla, hogy hírnevét gondosan ápolta.

Alexander Exquemelin hajóorvos 1678-as könyvében (History of the Buccaneers of America) leírja, hogy apránként darabokra csapta áldozatait, mások nyakát pedig addig szorította zsinórral, amíg ki nem pattant a szemük. L’Olonnais állítólag egyszer még egy férfi szívét is kivágta és beleharapott. Gazdagon, de karmikusan halt meg: midőn Panama tartomány parti vizein hajója zátonyra futott, l’Olonnais és emberei egy sebtiben összeácsolt bárkával kijutottak a partra, ahol elfogták őket a helyi kannibál indiánok, és nemes egyszerűséggel mindnyájukat megették.

Nem marad el tőle az angol Edward Low kapitány sem (1690–1724), aki az angliai Westminsterből származott, és már kiskorától érdekelte a tolvajlás. Végigfosztogatta az Atlanti-óceán mindkét partját. Hírnevét leginkább azzal szerezte, hogy előszeretettel vágta le áldozatai fülét, orrát, amiket azután gyűjteménybe rendezett. Soha nem kapták el, Brazíliában veszett nyoma. 

Edward Low

Edward Low

Fotó: Wikipédia

A legjózanabb

Ha a kalózkodásra üzleti tevékenységként tekintenénk, akkor a karib-tengeri piac topmenedzsere minden bizonnyal Bartholomew Roberts walesi kalóz (1682–1722) lenne 470 elfoglalt hajóval. A krónika, de még Új-Anglia kormányzója is […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/02/09/karibi-kalozok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Létezhet-e annál nagyobb elismerés és öröm, mint amikor szülőhazája uralkodója lovaggá ütné az embert? A …