Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kedves modern alkimisták, van egy jó és egy rossz hírünk! A jó hír, hogy a laboratóriumi aranycsinálás ma már nem sarlatánság, hanem a magfizika által igazolt jelenség. Nem kell hozzá más, mint egy atomreaktor, egy részecskegyorsító vagy – ha igazán nagyban gondolkodunk – egy felrobbanó csillag. A rossz hír? Nos, mire az első gramm aranyat előállítanánk, valószínűleg több adósságot halmoznánk fel, mint amennyit a középkori királyságok összesen értek.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehetne aranyat „gyártani”, először érdemes megnézni, honnan származik az a készlet, amit ma a Földön ismerünk. Az ékszereinkben csillogó nemesfém ugyanis nem földi eredetű.
Bár kevesen tudják, az arany és más nehéz elemek a világegyetem extrém eseményei során jönnek létre. A jelenlegi asztrofizikai modellek szerint elsősorban neutroncsillagok ütközésekor, illetve bizonyos szupernóva-robbanások során zajló gyors neutronbefogási folyamatok hozzák létre őket. Az így keletkező anyag szétterjedt az űrben, majd a Naprendszer kialakulásakor beépült a formálódó Föld anyagába.
Papíron egészen egyszerű a recept
A modern tudomány aztán rájött, hogy az alkímia valójában csak egyszerű matematika, minden az atommagban dől el. Az arany atommagjában pontosan 79 proton található. Ez a bűvös szám határozza meg a sárga fém minden tulajdonságát.
Elméletileg tehát ha el tudunk venni egy protont a higanyból (80-as rendszám), aranyat kapunk. Ha hozzá tudunk adni egyet a platinához (78-as rendszám), szintén arany lesz az eredmény.
A probléma „csak” az, hogy az arany az univerzum egyik legstabilabb, legmakacsabb eleme. Kémiailag szinte teljesen inert, azaz nem akar reakcióba lépni semmivel. Ahhoz, hogy megváltoztassuk, nem elég egy sima lombik és egy kis kénsav, az atommag szívébe kell beleütnünk.
1941-ben aztán fizikusok bebizonyították, hogy a középkori alkimisták nem tévedtek nagyot, amikor a higannyal kísérleteztek. Ha a higanyt neutronokkal bombázzák, az atommag „kilök” magából egy protont, és – mit ad az ég! – máris aranyat kaptunk.
Van azonban egy apró szépséghibája a dolognak: az így kapott nemesfém radioaktív izotóp. Tehát hiába öntenénk belőle jegygyűrűt, a viselője hamarabb kapna sugárbetegséget, mintsem eljutna a nászútig.
Felfoghatatlan mennyiségű pénz kellene hozzá
A transzmutáció extrém példája a CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC), ahol ólomatommagokat ütköztetnek egymással rendkívül nagy energián. Az ütközések során rövid időre kvark-gluon plazma jön létre, és az atommagok protonokat veszíthetnek. Ilyen események során elvileg aranyatomok is keletkezhetnek, ám ezek száma elenyésző, és a teljes folyamat kizárólag alapkutatási jelentőséggel bír.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2026/01/29/fizika-kemia-alkimia-arany-eloallitas-laboratorium/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!